A pályaelhagyók háromnegyede nem kíván visszamenni az eredeti szakmájába

Csaknem kétmillió pályaelhagyó van Magyarországon: tízből négy már legalább egyszer váltott szakmát és helyezkedett el más területen, ráadásul minden tizedik munkavállaló most is ezt tervezi.

A profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet és most is sokan terveznek továbblépni.

A legtöbb pályaváltó (35%) 2–5 évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban nagy szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. A múlt egy évben a már pályát váltók negyede, 5–10 évvel ezelőtt ötöde, 10 évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan 1–5 évet dolgoztak előző szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban jó tíz év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti, vagy előző munkáját. A pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük viszont biztos benne, hogy többé már nem fog visszatérni az előző szakmájához.

A kutatásban részt vevők kevesebb mint harmada még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60–65 évesekre jellemző. Hét százalékuk a felmérés idején tervezte, hogy nem egy adott szakmán belül vált munkahelyet, hanem teljesen új területre igazol át. További 27 százalékuk gondolkodott már pályája elhagyásán, de egyelőre nem hozta meg a döntést. Körükben többségben vannak azok a 30-39 évesek, akik 11-20 éve léptek be a munkaerő-piacra, valamint az 50-59 évesek.

A többség (36%) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján – ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra, valamint a 29 év alattiakra jellemző.

Azoknak a fele, akik már elhagyták korábbi szakterületüket, a jobb fizetésért döntött ekképpen; 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében, s ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt, amit sorrendben az új képzettség megszerzése miatt történt pályaváltás követ (19%). Tizenhét százalék azoknak az aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelye és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban. Csaknem ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állása, leállt a szektor, ahol addig dolgozott. A munkavállalók 5 százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig 4% százalékuk volt kénytelen váltani.

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívással jár a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre. Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is nagy megterhelés, aminek ellenére tízből négy válaszadó szerint ez a lépés megéri, mert jobb lehetőséget kínálhat a magasabb fizetés, vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Az állásváltást leginkább ösztönző tényezők a magasabb bér, a jó csapat, valamint az idő- és térbeli rugalmasság. A fizetéssel, mint tényezővel nem számolva csaknem minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban a jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka, vagy jobban érzi magát. Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy közelebbi/jobb helyen lévő vállalatot.

A váltást önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg. Egy átlagos, 18-29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig; a 30-39 évesek 4,2, a 40-49 évesek pedig 5 munkahelyen; a 60-65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám 5 fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen eltölt, azonban a dolgozóknak csaknem negyedével előfordult már, hogy legföljebb vagy kevesebb, mint 1 hónapot töltött egy vállalatnál.

Az egy munkahelyen egyhuzamban ledolgozott idő változik a kor és az iskolai végzettség tekintetében: az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan 40 százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt 2 évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte). A jelenlegi munkaerő-piacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamataikat a hatékony felvétel végett. A potenciális jelöltek megtalálásáért az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, ami a többi között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.

A kutatás online adatfelvétellel készült a múlt ősszel, önkitöltős kérdőív formájában egy 1000 személyes mintán, ami reprezentatív a 18-65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra.