A videójátékokról sokaknak a gyerekek jutnak eszébe, holott felnőttkorban is ugyanolyan népszerű. A játékok iránti érdeklődés a 15–25 évesek körében a legnagyobb, ennek a korosztálynak a háromnegyede szokott videójátékozni.
A Reacty Digital az idén is elkészítette a „videójáték és e-sport” kutatását, melynek a videójátékozási szokásokra vonatkozó legfontosabb eredményeit alább olvashatók.
2,5 millió aktív videójátékos
A 18–65 éves magyar lakosság körében 3,4 millióan játszanak legalább alkalmanként videójátékkal, 2,5 millióan pedig hetente. Nem és életkor szerint nagy a különbség abban, hogy kik érdeklődnek inkább az egyszerű és kik az e-sport játékok iránt. A nők és a 35 év felettiek fele szokott játszani legalább alkalmanként, náluk az egyszerűbb videójátékok dominálnak, a fiatalabbak és a férfiak viszont ennél jóval nagyobb arányban játszanak, és náluk inkább a többjátékos, versengő e-sport a domináns. Tízből hat videójátékos 1-2 órát játszik egy átlagos hétköznapon, hétvégén a játékosok fele 3 óránál is többet játszik.
A többség (82%) otthon, szabadidejében játszik, 37 százalék az ágyban (is) közvetlenül elalvás előtt vagy felkelés után. Van, aki várakozás (29%) vagy utazás (28%) közben tölti ezzel az időt, és az sem ritka, hogy a vécén ülve (21%). Bár a közvélemény magányos tevékenységnek tekinti a videójátékozást, a játékosok 15 százaléka barátoknál, barátokkal játszik, ami az e-sport játékok kedvelőire még inkább jellemző.
Az okostelefon legyőzhetetlen
A játékosok háromnegyede (74%) továbbra is okostelefonon játszik, laptopon vagy pc-n a felük (56%), konzolon a negyedük (25%), de ez nagyon erősen függ a játszott játéktól. Az e-sport játékokkal játszók körében (lásd: E-sport trendek 2024!) sokkal meghatározóbb a pc és a konzol is, mint a tágabb videójátékos közösségben.
A videójátékosok közül továbbra is tízből négyen-négyen játszanak stratégiai és kártyajátékokkal, összesítésben ezek állnak az élen. A különböző korcsoportoknak megvannak a preferált játéktípusaik: a 35 évnél idősebbek körében a szó- és kártyajátékok a népszerűek, míg a fiatalabbaknál a stratégiai, a szimulációs, a versenyzős és a lövöldözős játékok. Érdekesség, hogy az e-sport bázis sem zárkózik el az egyszerűbb játékoktól: harmaduk játszik kártyajátékkal, ötödük-ötödük pedig szójátékkal, oktató-, árkád-, és táblajátékkal is az e-sport játékok mellett.
A gyerekek fele játszik
A videójátékok fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében is, minden második szokott játszani, a fiúk és a 11 év felettiek nagyobb arányban, mint a lányok és a kisebb gyermekek. A gyerekek 79 százalékának van saját digitális eszköze, amin játszhat, 55 százalékának saját okostelefonja.
A gyerekek leginkább kalandjátékokkal, oktató- és stratégiai játékokkal játszanak. Tanítási napon átlagosan 1,5 órát, szabadnapon (hétvége, szünetek) 3-3,5 órát játszik az, aki szokott.
A szülők többsége igyekszik kordában tartani gyermeke videójátékozását: minden második szabályozza, hogy egy alkalommal mennyit játszhat a gyermeke, tízből négyen-négyen pedig azt is szabályozzák, hogy mikor és mivel játszhat, és hogy költhet-e a játékon belüli tartalmakra. Bár a korlátozást a többség fontosnak tartja, a szülőknek mindössze a negyede hallott a PEGI besorolásról, ami a számítógépes játékok korhatár-besorolási rendszere. „A PEGI besorolás a játékok csomagolásán, információs lapján látható. Ha esetleg valaki még nem hallott róla, akkor javaslom, hogy olvasson utána, mert jó támpontot ad a szülőknek abban, hogy melyik életkorhoz melyik játék illik” – hangoztatja Vass Dorottya, a kutatás vezetője.
A múlt év óta a Reacty Digital Kft. végzi a videójáték és e-sport kutatássorozatot, amit még 2016-ban az eNET kezdett el. Az idén egy közös, nagymintás reprezentatív kutatássá alakították a sokáig két, külön mintán vizsgált témát (videójáték és e-sport). A minta reprezentatív a hazai 18–65 év közötti népességre nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség alapján.