Hír lett természetesen, hogy a magyar parlament megkezdi a vitát március 1-jén Svéd- és Finnország felvételéről a NATO-ba és tagságuk ratifikálásáról – számol be az Euractiv. A feltételezések szerint a végső szavazásra az azt követő héten kerülhet sor. Ahhoz képest, hogy a budai külügyminisztérium már július közepén felterjesztette a javaslatot, hónapok óta késlekedik a magyar parlament, miután az őszre ígért folyamatot sem sikerült teljesíteni.

A kormány mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió által a hazánk ellen kezdeményezett jogállami szankciós eljárás elkerülése végett számos törvényt és határozatot kellett felterjeszteni a törvényhozásban, amik mellett nem jutott idő a leendő két tagországgal kapcsolatos jogi procedúrára. A cikk úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány nem sürgetheti ilyen esetekben még a parlamentet sem. Vadai Ágnes DK-s képviselő viszont folyamatosan unszolta az országgyűlést, mert egyéként neki az volt a gyanúja, hogy a késleltetéssel Putyin kedvében akart járni Orbán Viktor, miután az orosz elnök különösen sérelmezte Finnország felvételét, miután ezzel az országgal különösen hosszú határ keletkezik Oroszország és a NATO között. A magyar politikus az ígéretek ellenére továbbra sem bizakodó a gyors ratifikálást illetően, tekintettel arra, hogy Orbán képes egyik pillanatról a másikra megváltoztatni a véleményét.

Tom Rogan újabb cikkében bírálta Magyarországot, a konzervatív Washington Examinerben. Miközben Lengyelország kigurította a vörös szőnyeget Biden elnököt fogadva, aközben Magyarország olyan, mintha Kína lábtörlője lenne. Ismét bókol Pekingnek. Holott Lengyelország is jó kapcsolatot tart fenn Kínával, de fél szemét Tajvanon is tartja.  Azonban Vang Ji hétfői budapesti látogatása ismét alkalmat adott Szijjártó Péternek arra, hogy Kínát dicsérje, sőt, jelezte, támogatná, ha Kína felajánlaná békeközvetítő szerepét Ukrajna és Oroszország között. Mintha Kína is ezzel akarná palástolni, hogy valójában Oroszországot támogatja. Eközben persze óvatoskodik is, mert attól tart, hogy ezzel elveszítheti európai piacait. Az uniós vezetők nyilván nem akarnak majd egy olyan féllel üzletelni, amelyik még katonai támogatást is nyújt Oroszországnak. Az Orbánnal elköltött vacsorán pedig az egekig magasztalta Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt külügyekért felelős első számú vezetője a magyar kapcsolatot, amiről részletesebben a kínai külügyi szóvivő számolt be. Ezek után elég nyilvánvaló, hogy a kínai kapcsolatot illetően mekkora a különbség Lengyel- és Magyarország között. A kérdés, hogy melyikük jobb amerikai szövetséges; a válasz aligha nehéz. Ma már inkább úgy kellene kérdezni, hogy Magyarország egyáltalán szövetségese-e Amerikának?

A Fehér Ház az elhangzás után szinte azonnal kirakta honlapjára Bidennek a Bukaresti Kilencek találkozóján elmondott beszédét, aminek leghangsúlyosabb része volt, hogy mindannyian, akik a kerekasztalnál foglaltak helyet, köztük Novák Katalin államfő is – elkötelezik magukat Ukrajna támogatása mellett. Az utolsó mondata pedig így hangzott: várom, hogy egyesével személyesen is megvitassam önökkel ezeket a fontos kérdéseket.

A Deutsche Welle a B9-ek varsói találkozójáról két dolgot emelt ki: egyrészt Biden megerősítő szavait, amelyek szerint a NATO szerződésének 5-ös cikkelye garancia arra, hogy egy zsebkendőnyi területért is meg fog küzdeni a szervezet, ha arra szükség van. Másrészt az államfők mellett megjelent NATO-főtitkár szavait, amik korántsem voltak biztatóak. Szerinte ugyanis semmi jele annak, hogy Putyin a háború befejezéséhez közelítene. Nem a békét készíti elő, hanem a még nagyobb háborút – fogalmazott Jens Stoltenberg. A cikk megjegyzi: igaz, hogy Orbán helyett Novák Katalin jelent meg, de hát mind a 9 országból az államfők voltak jelen, egyetlen kormányfő sem.

A litván elnök felvetését is érdemes megemlíteni, aki arra kérte Bident, hogy mivel a Balti-országok nem tudnák megvenni, ezért az Ukrajna védelmét – legfőképp légtérvédelmét biztosító katonai felszereléseket, úgymond, adják kölcsönbe, hogy azokat a balti országok egymás közt rotálva használhassák, ezzel is megerősítve a háborúba kényszerített ország védelmének külső biztosítását. A Deutsche Welle megszólaltatta Radek Sikorskit, lengyel uniós parlamenti képviselőt, volt védelmi minisztert is, aki szerint az Ukrajna védelmét biztosító uniós katonai kiadásokat egyenlően kellene elosztani a tagországok között. Üzent Putyinnak is, miszerint: ha a helyében lenne, akkor már rég belátta volna, hogy ezt a háborút nem tudja megnyerni.

Orbán és a „b…meg”-ek összefüggéseit taglalta állítólag egy hétfői Facebook-bejegyzésben a szlovák külügyminiszter, legalábbis az Ukranian News szerint.

Csakhogy az Orbán-kormány orosz-politikáját durva szavakkal illető bejegyzést már nem találtam meg a közösségi hálón Rastislav Kacer oldalán. Igyekszünk nem felülni a fake newsnak.