Tavaly óta ismert tény, hogy az Orbán-kormány döntése nyomán a Győri Ipari Park bővítésével 900 méterre a lakóházaktól és 1700 méterre a Szent Benedek Általános Iskolától, illetve a helyi óvodától – 397 hektár, azaz 3 970 000 négyzetméter területen – GIPZ, azaz nagymértékben zavaró hatású ipari övezet jön létre, ami alkalmas különösen veszélyes, tűz-, robbanás-, és fertőzésveszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységet végző gyárak befogadására.
Nem volt előzmények nélküli, s nyilván valamiféle következménye is lesz annak a tüntetésnek, amit mára szervezett a győri városháza előtti térre a baloldali zöldpárt, az LMP (Lehet Más a Politika). A győrszentiváni civilek tartottak itt már demonstrációt az (igen nagy valószínűséggel) győri ipari parkban fölépítendő akkumulátorgyár ellen. A tiltakozó megmozdulást akkoriban a tornyos házban nemes egyszerűséggel balliberális hisztériakeltésként könyvelték el. Volt egy viharos lakossági fórum is az évtizedek óta Győrhöz tartozó Szentivánon. Valamivel később a város közgyűlésének köz-meghallgatásán már mindegyik fél részéről szolidabb volt a hangulat. A szentivániak kérdeztek, a polgármesteri hivatal szakemberei válaszoltak. Az ügy azonban nem tisztázódott, mert mint kiderült, nemzetstratégiai kiemelt ügyekbe (mint pl. az akkumulátorgyár) a városnak semmiféle beleszólása nincs, s legfeljebb a kormányhivatal tehet majd annyit, hogy megköveteli a beruházótól a mindenre kiterjedő környezetvédelmi hatástanulmányt. Az önkormányzat annyit tehet, és tesz, hogy környezetvédelmi mérőállomást telepít a szóban forgó területre.
Környezetvédelmi hatástanulmány azonban nincs, lévén, azt sem tudható hivatalosan, hogy a Szentiván határában kijelölt területen akkumulátorgyár épül-e. Bár ez szinte teljesen bizonyosra vehető. Ezt sejteti például, hogy az Audi Hungária minapi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elhangzott: „az Audi nem tervez akkumulátorgyárat, ám a Volkswagen fejlesztési elképzeléseivel egyetért”. (A VW Németországban épít akkugyárat…)
Az előzményekhez tartozik, hogy Pollreisz Balázs önkormányzati képviselő népszavazási kezdeményezést nyújtott be a helyi választási bizottsághoz. Az első kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?” A másik kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?” Mindkét kérdést már helyben elutasították. Az indoklás szerint az elsőnél a „létesít” szó nem egyértelmű, hiányzik a hely- és időbeli meghatározás. A másodiknál az a gond, törvénytelen lenne egy olyan határozat, hogy az önkormányzat ne kezdeményezzen kisajátítást, mert a beruházásért a főispánon keresztül a kormány felel.
Röviden tehát ezek az előzményei a mai tüntetésnek, amire az LMP Facebook-hirdetésben hívta a győrieket, köztük a győrszentiváni kerület lakóit. Nagyon sokan nyilvánítottak véleményt. Van, aki azt emlegeti fel, hogy az elektromos autókon kívül ma már rengeteg használati eszköz működik akkumulátorral, például a mobiltelefonok is. Legtöbben azonban egymásnak és az LMP-nek esnek neki a Facebookon, sajnos, már-már megszokott ordenáré hangnemben, gyalázkodó módon.
A mai, késő délutáni tüntetésre nem telt meg ugyan zsúfolásig a győri városháza előtti tér, de akik eljöttek, nagyon lelkesek voltak. Igaz, a szervezők népesebb gyülekezetre számítottak, talán ezért is kezdődtek jó negyedóra késéssel a beszédek, ám, mint az egyik szervező megjegyezte, így is jóval többen voltak, mint egy átlagos focimeccsen…
A beszédek sorát Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke (a bal oldali képen) nyitotta. Ne legyünk akkumulátor-gyarmat, hangsúlyozta többször is, miközben külön is köszöntötte a szentiváni civil szervezetek és a gazdák képviselőit. Utóbbiak tiltakozó molinókkal feldíszített traktorokkal jöttek a városháza elé. Az LMP társelnöke hosszan beszélt arról, hogy a párt milyen erőfeszítéseket tesz az akkugyárak telepítése ellen, a környezet védelméért. Szólt arról, hogy ez ügyben hiányos a lakosság korrekt tájékoztatása, ami szerinte azért van, mert a hatalom fél az emberek véleményétől. Az az igazi nagy baj, hogy bár Orbán és kormánya már régen nem lesznek hatalmon, az általuk okozott környezeti károk itt maradnak utódainkra. Külön is beszélt az akkugyárak elképesztő vízigényéről, amikor az országot amúgy is aszály sújtja, veszélyben a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés.
Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő (a fenti képen), a Szívügyünk Szentiván (SZISZE) civil szervezet nevében a veszélyeztetett termőföldekről beszélt, és arról, hogy az ipari park bővítése egyáltalán nem felel meg Győr már elfogadott klímastratégiájának. Mint mondta, a tervezett ipari fejlesztéssel együtt 160 hektárnyi zöldterületet kellene létesíteni – na de ugyan hol?
Dr. Balog-Farkas Renáta jogász, a Szentiváni Ökoszeglet Egyesület (SZÖSZ) tagja felidézte, mi mindent tettek ez ideig a civil szervezetek, s azokat mennyire semmi vették a város illetékesei. Milyen emberek ülnek az önkormányzat bizottságaiban? Név szerint is felsorolta őket, s mindegyiket a résztvevők hangos nemtetszése kísérte. Nem kapott a szónoktól dicsérő szavakat a város polgármestere sem. A jogász elmondta, akkumulátorgyár ügyben további törvényességi felülvizsgálatokat fognak kérni, s ha arra kerül a sor, kártérítési perek sokaságát fogják indítani. A bejelentéseket a tüntetés résztvevői nagy tapssal fogadták.
Szabó Andrea, a SZÖSZ elnöke felsorolta néhány követelésüket az akkugyár „ügymenetével” kapcsolatban, minden egyes mondatát „Hajrá, Győr!” hangos ováció fogadta. Mi nem akarunk kanyarban előzni, mondta a civil szervezet elnöke. Akarnak viszont átgondolt, változatos iparfejlesztést.
Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere az összefogás fontosságáról beszélt. Említette, hogy csak így sikerült megmenteni saját településén a páratlan értékű Elvira-majort, és jó például szolgálhat a megmentett tatai Öreg-tó, meg az is, hogy nem lett bánya Pilismaróton. Neubauer Tamás pedagógus arról beszélt, mennyit jelent neki Szentiván, bár eredetileg nem idevaló, hanem beköltöző. Szólt arról, ha így megy tovább, elveszítjük Győr értékeit. Mert egyre több az autó, mind több a fizetőparkoló, még több a betonfelület, emellett egyoldalúvá válik a város egykor széles spektrumú gazdasága.
Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságnak LMP-s elnöke hiányolta, és szégyennek tartotta, hogy egy ilyen eseményen nincs jelen sem a város polgármestere, sem a nemrég a város díszpolgárává avatott Szijjártó Péter külügyminiszter, pedig ugyancsak szerepük van Győr iparfejlesztésében. Soha, semmi pénzért nem áldozhatnánk fel természeti kincseinket, hangsúlyozta Keresztes. Most az a helyzet, hogy az ide települő multicégek a profitot elviszik, de az általuk okozott szennyezés marad.
Az esemény végén a tüntetők összepakolták tiltakozó tábláikat, mondván, szükség lesz még rájuk. A traktoros gazdák konvoja pedig rendőri kísérettel hazaindult, mert reggel menni kell a földekre. Amig még vannak…
És még valami, ami szintén az „alapkérdésekhez” tartozik. Az Újnépszabadság írja: „A gazdasági modernizációhoz mindenekelőtt jól képzett munkaerő, ahhoz pedig fejlett oktatás kell. Ám a képzett emberek arra is képzettek, hogy gondolkodjanak, ezzel veszélyeztetve a hatalmat gyakorlók hatalmát. Így tehát egyszerűbb, sőt, kényszerűbb összeszerelő üzemeket és akkugyárakat csinálni akár olcsó külföldi munkaerővel vagy csavarhúzogató betanított munkásokkal, mint fejlett technológiát, netán kutatást-fejlesztést igénylő ágazatokat, vagy épp a kutatás-fejlesztést finanszírozni.”
