Réginek látszó ügyek

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. A dokumentumgyűjtemény itt olvasható, tessék kattintani!

Pécs–Zsolnay háború A pécsi önkormányzat 2016-tól kezdődően arra törekedett, hogy megszerezze a Zsolnay gyárat a szír–svájci többségi tulajdonosától, Bachar Najaritól. Az ehhez szükséges nyomásgyakorlás jele lehetett, hogy 2016 áprilisában a NAV kiszállt a Zsolnayhoz azt közölve, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával büntetőeljárást indítottak.

A pécsi önkormányzat erre úgy reagált: „mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink” – utalva a védettség alá vonásra. Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét. A Népszava értesülései szerint a pécsi városvezetés korábban ígéretet tett ugyan az új tulajdonosnak, hogy kijárja a korábbi tulajdonosok által felhalmozott tartozás elengedését, ehelyett Najari kiszorítására 19 százalékos tulajdonosként létrehozták az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely Zentai István vezetése alatt áll. Az új kft. 120 ex-zsolnays dolgozóval alakult, ezáltal egy időre leállítva a manufaktúrát. A hivatalos magyarázat az volt, hogy 19 százalékos tulajdonosként meg akarják menteni a Zsolnay hagyományát. Az MFB ezzel párhuzamosan fél áron eladta a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak, mely követelni kezdte a

tartozását. Végül felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A távozó dolgozók helyett újakat vett fel, és mára stabilizálni tudta a 6–700 milliós árbevételét.

Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt a terv, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A WHB tulajdonosa, Paár Attila azonban a botrány miatt kihátrált az együttműködésből, és cáfolta Szabót azt állítván, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. 2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft.-ben kezdtek dolgozni. Így, noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. Az ügyet sokan párhuzamba hozzák a francia Suez-csoport által tulajdonolt pécsi vízmű 2009-i megszerzésével, amire a Fidesz felsőbb vezetéséből érkezhetett az utasítás, majd a 2010 utáni kormány a központi költségvetésből fizette a franciáknak járó 3 milliárdos kártérítést.

http://nepszava.hu/cikk/ 1152388-zsolnay-ugy-avagy-a-fidesz-einstand-ara https://atlatszo.hu/2017/02/20/pava-zsolt-ugyvedje-es-egy-tiborcz-kozeli- vallalkozo-szanaltak-volna-a-zsolnay-porcelanmanufakturat/

Rejtélyes EMIR A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2017. május 14-én.

Ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak (a négyes metró ügye után) vissza kell fizetnie. Ennek oka, hogy az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg 2003–09 között megkötött nyolc szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft.-nak a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon ítélték oda annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forint uniós forrást kezelt” – fogalmaztak.

Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc felesége – 2002-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig – írta az ügy kapcsán az Origo. Dobrev alá tartozott a monitoring módszertani főosztály, amely az EMIR-rendszert gondozta. Az illetékes tárcaközi bizottság 2003-i és 2004-i üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse Dobrev Klára volt. Az Origo szerint Dobrev „meghatározó szerepet játszott” az EMIR ügyében és a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások megkötésében. A visszafizetendő összeg azért tizennyolcezer millió forint, mert a Welt 2000 Kft. a 2004-i indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A társaság többségi tulajdonosa és ügyvezetője Komáromi András volt, aki a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál. A magyar állam 2014 végén, „hogy orvosolni tudja a mulasztást”, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit. A cég eladása végett az állam nyomást gyakorolt a tulajdonosokra – ez összefüggésben lehetett azzal, hogy Komáromi a tranzakció másnapján elhunyt. A társaság jogutódjának 600 milliós (Új Világ Kft.) adósságát a miniszterelnökség 2017-ben elengedte.

Az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) egykori elnökhelyettese, Heil Péter szerint a rendszert eddig 9 hitelesítő vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Szerinte nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felvetődött, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. A rendszerre 2007–15 között több mint 25 milliárd forintot költöttek, az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget – derült ki a Népszava összeállításából. Az EMIR-ügyben jelenleg folyik a nyomozás.

http://magyarhirlap.hu/cikk/101688/EMIRugy_tovabb_nyomoznak http://nepszava.hu/cikk/1129427-a-kormany-lemond- 18-milliardrol—vaj on- miert

A Hunguard-ügy A rezsicsökkentések idején vetődött fel, hogy a közműcéget számla-auditálás alá vonja a kormányzat. Habár az auditáló Hunguard Kft. kínálta erre a legolcsóbb ajánlatot, a szabályozás miatt a közműcégek nem is nagyon tudtak volna mással szerződni. Az offshore-hátterű Hunguard így 600 millió forint értékben köthetett szerződést (állami tulajdonú) közszolgáltatókkal számlázási rendszerük auditálására.

Egy résztvevő szerint a közműcégek eddig is megfelelően látták el a feladatukat, a procedúra így felesleges kiadás volt. A törvényi feltételekkel tulajdonképpen kizárták a nemzetközi hitelesítő cégeket, 99 százalékban a Hunguard dolgozott az auditokon, a cég azonban tagadta a kivételezést. A Hunguard tulajdonosa 2016 előtt még négy magánszemély volt, később léptek be offshore-szereplők is a tulajdonosi körbe, így a Panama-­iratokban is többször felbukkanó Hrisztosz P. Kinanisz. A Hunguardot ugyanakkor a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter köréhez köthető ügyvédi iroda képviseli, Rogán Antal ráadásul közös informatikai szabadalmat jegyez a vállalat két kisebbségi tulajdonosával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával.

A számla-auditálás után egy másik jogszabály miatt újra monopolhelyzetbe jutott a Hunguard, a teljes pénzügyi szektor informatikai auditálásával. Az egyöntetű szakmai tiltakozás mellett az Informatikai Vállalkozások Szövetsége biztonsági munkacsoportjának vezetője, Hirsch Gábor is erősen kritizálta a jogszabályt, szerinte túl szűk a megfelelő cégek köre. A Hunguard emellett nemcsak nagy állami vállalatoknak (pl. MNV Zrt.) dolgozott, de keresett az étel- és italautomaták átalakításával is. A Magyar Postának az automata felügyeleti informatikai rendszere kialakításához tanúsítványra volt szüksége, amelyet a Hunguard Kft. adott ki. A Hunguard-tulajdonos Csík Balázs ráadásul a rendszer kiépítésében részt vevő MobilSign Kft. ügyvezetője is. Rogán Antal Csík Balázzsal és Lengyel Csabával 2015. május 29-én egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a szabadalom eredetiségét sokan vitatják, azt mégis számos nagyvállalat használja, így a Magyar Telekom, a MÁV, a BKV, a Főtáv, a Posta és a Volán is. Az eljárást a bejegyzést követően a feltalálók eladták a MobilSign-nak, amely cég tulajdonosa Csík és Lengyel mellett dr. Pozsgai Petra, a Rogán Antalhoz köthető ügyvéd, Kertész Balázs felesége. Volt, hogy a Hunguard végezte az aláíró-rendszer tanúsítását. A találmányhoz köthető cég korábban 257 millió forintos támogatást is felvett. Rogán Antal az ügyben leszögezte: sem a Hunguard Kft.-ben, sem más gazdasági társaságban nincs tulajdonrésze, ugyanakkor 2017-i vagyonnyilatkozatában Rogán feltüntetett találmány-hasznosítási díj címén 25 millió forint bevételt a Mobilsign Kft.-től, amiből a miniszter törleszthette korábban feltüntetett adósságát.

http://nol.hu/belfold/offshore-halozat-a-fidesz-kedvenc-ceg-mogott-egy- szazmillios-vezert-nagyon-vedenek-1626921 https://index.hu/gazdasag/2016/08/11/rogan_mobilsign_elektronikus_alairas/

A Simon Gábor ügy A 2014-i parlamenti választás kampányában jelentek meg sajtóhírek Simon Gábor MSZP elnökhelyettes eltitkolt külföldi számláiról. A később lefoglalt pénzügyi dokumentáció salzburgi, grazi és zürichi bankokban tartogatott több száz millió forintnyi készpénzforgalomról tanúskodtak. A legsűrűbb időszak 2008–10 között volt. Habár Simon módosította a vagyonnyilatkozatát – miután kiderültek a számlák, ezeket később sem tüntette fel, mondván nincs megfelelő rész, ahova beírhatja őket. Az országgyűlés mentelmi bizottsága vizsgálódni kezdett, szerinte fennáll a lehetősége, hogy ezek a pénzek összefüggnek Simon viselt tisztségeivel. Mesterházy Attila, akkori MSZP-elnök szerint Simon ezeket a politikai pályafutása előtti forrásfelhalmozásból szerezte és nem kötődnek a közéleti tevékenységéhez. Ugyanakkor Mesterházy nem jelent meg a bizottsági üléseken, tehát a mentelmi bizottság nem vette figyelembe a nyilatkozatát.

Február 6-án Simon lemondott minden MSZP-s tisztségéről és kilépett a pártból. Március 6-án előzetes letartóztatásba került, csalás, magánokirat-hamisítás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt, mivel egy hamis afrikai útlevelet is találtak nála, amellyel a MagNet bankban számlát nyitott. Simon bankszámláit zárolták, de ugyanaznap ingatlanait a feleségének ajándékozta. A mentelmi bizottság határozata szerint az országgyűlés visszakövetelheti Simon képviselősége alatt kifizetett juttatásokat. Mesterházy törvénytelennek tartotta a bizottság ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. A lefoglalt iratok alapján a pénz nagy része egy XVIII. kerületi ingatlan adás-vételéből származik, amelyet az Auchan Magyarországgal kötött a kerület 40 millió forintért. A terület kármentesítendő volt, amelyre az önkormányzat egy 100 millió forintos szerződést kötött, és amit később felbontottak. Ehelyett 950 millió forintért csinálta meg az Auchan egyik leánycége. Az Auchan szerint a pénzt valóban kármentesítésre fordították. Simon Gábor később azt vallotta, hogy az ügyletről mind Mesterházy, mind Gyurcsány Ferenc tudtak. A 950 millió forint az Auchanon, a Szociál Fókusz Kht.-n és az R&S 2000 Consultingon keresztül különböző alapítványokhoz került. Emellett egy pénzmosási ügyben is nyomozni kezdett a NAV, melyben feltűnik a számtalan politika közeli offshore-üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás is, aki értesítette a hatóságokat, amikor Simon megkereste, hogy segítsen legalizálni a vagyonát. Welsz az eljárás alatt öngyilkos lett. A Simon-ügy rányomta a bélyegét a kampányra: a Magyar Nemzet a választások előtt még egy Simonról szóló állítólagos zárkaügynöki jelentést is publikált.

2014 novemberében Simon Gábor kifizette a külföldi számlái utáni adóhátralékát, ismeretlen forrásból – a Fidesz szerint az MSZP fizette ki helyette.

Egy hónappal később egy nem jogerős végzés megszüntette a házi őrizetet, illetve a bankszámlái zárolását is feloldotta. 2016 márciusában újabb vádemelés történt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt, amelyben Simon ártatlannak találta magát. Az ügyben ősszel várható ítélet. Simon Gábort a 2008–10 közötti munkaügyi államtitkárságával összefüggő másik ügyben másodfokon megrovásban részesítették.https://index.hu/belfold/2017/06/21/penzbirsagot sem kell fizetnie az ex- mszp-s_simon_gabornak/