Még mindig patthelyzet van Brüsszel és Budapest között, miután két uniós biztos is referált az Európai Parlamentnek az uniós felzárkózási alap további visszatartásáról – számol be a legfrissebb információkról az Euractiv. Didier Reynders, igazságügyi biztos üdvözölte ugyan a magyar igazságszolgáltatás függetlenedése irányába mutató új törvényt, de ő ennek hatását mind a mai napig nem érzékeli, nem történt meg a jogszabály átültetése a gyakorlatba.

A covid következtében elszenvedett gazdasági visszaesés kompenzálására szánt 700 millió euró felzárkóztatási támogatás azért is kérdéses, mert a magyar alapítványi egyetemek ügye még rendezetlen, és az integritás hatóság jogosítványát is ki kellene terjeszteni ahhoz, hogy számon kérhetőek legyenek a feltárt ügyek okán indítandó eljárások – utóbbi kifogásokat pedig Johannes Hahn költségvetési biztos sorolta fel.

Mindez kiegészül a szuverenitásvédelmi törvénnyel, illetve a Brüsszel-ellenes óriásplakátokkal, amikről az Európai Néppárt egyik tagja, Jeroen Lenaers azt mondta: úgy látszik, hogy a magyar kormány további energiákat fektet az igazságügyi reformok szabotálásába, amivel akadályozza azok gyakorlati alkalmazását is. Már csak ezért sem juttathat pénzt az EU Magyarországnak.

A „nemzeti konzultáció” kérdései is szerepeltek az Európai Parlamentben, tehát már ott is ismeretesek. Lenaers ezzel kapcsolatban kijelentette: a zsarolásként használt visszaélés a vétójoggal nemcsak cinikus, de szégyenteljes gyakorlat is. Nem lehet – úgymond – jutalmazni a befagyasztott források feloldásával, hanem épp ellenkezőleg, felszámolásukra kell kísérletet tenni. Hidvéghi Balázs, a KDNP európai parlamenti képviselője az EP-vitában kijelentette: „épp az Európai Unió zsarolja a kormányt, amikor nem hajlandó kifizetni a támogatásokat”.

Deutsch Tamás a vitát követően újságíróknak így fogalmazott: „bármit mondjon is a baloldal az EP-ben, mi akkor is meg fogjuk védeni a magyar szuverenitást”.

Az EUobserver a szuverenitásvédelmi törvénytervezetet úgy értelmezte, mint „a jogállam ellen indított újabb támadást”.

Az ír EU Reporter is felfigyelt erre a frissen benyújtott törvénytervezetre, kezdve például azzal, hogy a mostani a civilek működésének megbénítását célzó, harmadik eljárás lesz amúlt hat évet tekintve.

A nonprofit alapon működő, diplomatákat, kutatókat, politikusokat tömörítő amerikai Action for Democracy szervezet szerint a kormány végeredményben azok ellen indított most támadást, akik felett eddig még nem tudott kontrollt gyakorolni, legyenek azok média, ellenzéki pártok, független szervezetek. Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezető-helyettesét idézi a cikk, aki nem csinált titkot abból, hogy ez kifejezetten a baloldali újságírók és az „álcivil szervezetek” ellen irányul. 

A kormány a putyini modellt követi, megbélyegzi a kiszemelt, még létező független intézményeket, ami az autokrata rendszerben bevett gyakorlat. Korányi Dávid, az említett amerikai alapítású szervezet vezetője jelezte: ez a fejlemény nemhogy elrettentené, hanem minden eddiginél elkötelezettebbé teszi őket, hogy még inkább támogassák a jogállam visszaépítésén dolgozó civileket és a legkülönfélébb intézeteket. Emellett igyekeznek a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a törvény miatti veszélyekre, a többi között arra, hogy három év börtönnel fenyegetik a külföldi adományokat elfogadó pártokat és jelöltjeiket. A cikk címe: a szuverenitás félreértése.

A Soros Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője reagált az Alex Sorost megbélyegző óriásplakátok megjelenésére: „a magyar kormány kampánya antiszemitizmussal mélyen bemocskolt propaganda, ráadásul a magyar adófizetők pénzén hirdetik ezt a propagandát” – olvashatjuk még a görög PhileNews portálon is a Reuters tudósítását. Régóta alkalmazott taktikája ez a jelenlegi magyar kormánynak, hogy kreál magának egy nem igazán felismerhető és képzeletbeli ellenséget a kormány, hogy ezzel terelje le a valós problémákról az emberek figyelmét.

Prágában ültek össze szerdán a V4-ek elnökei, hogy közös nevezőre jussanak az Ukrajnának szánt támogatásról. A vendéglátó, Petr Pavel, Csehország elnöke az ABC News-nak elmondta, hogy egy kérdésben nem volt nézeteltérés a lengyel, a magyar, a szlovák és a cseh vezetők között: Ukrajnának segítségre van szüksége, hogy elérje célját, s ezt a segítséget meg is kapja tőlük. Azonban a katonai segítség kérdésében változatlanul fennálltak a véleménykülönbségek. Az ismert magyar álláspontot, ami szerint „nem szállítunk fegyvert Ukrajnának, nem engedjük elkezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat és megvétózzuk a háborúban álló országnak nyújtandó pénzügyi támogatást” – ekképpen árnyalta Novák Katalin: a magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát, ebben nem tesznek semmilyen engedményt – utalt itt a Kijevvel feszült viszonyt okozó, a kárpátaljaiak nyelvhasználatát korlátozó törvényre. Azt azonban leszögezzük – mondta a magyar elnök –, hogy Oroszország nem nyerheti meg ezt a háborút.  A lengyelek a gabonaexport-árak miatt kerültek összetűzésbe Kijevvel és az Európai Unióval…

…Szlovákia új kormányfője, Robert Fico pedig beszüntette a fegyverszállításokat. Ennek ellenére Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnának nyújtandó segítség rendkívül fontos, mert csak így érhető el a térségben áhított stabilitás és béke.