(Írta: Wiedemann Tamás/szabadeuropa.hu) A kormány úgy ment neki a múlt évnek, hogy négy százalék felett fog nőni a gazdaság, amiből végül 0,8 százalékos visszaesés lett. Elfogyott az emberek megtakarítása, kevesebbet vásároltak, emiatt jócskán csökkent a kiskereskedelem teljesítménye. A magas banki kamatok miatt szenved az építőipar, és az ipari termelés is visszaesett.

A 2023-i költségvetési tervezetben még 4,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt a kormány, a múlt év elején ez már 1,5 százalékos bővülésre olvadt, majd december végén 0,4 százalékos csökkenést prognosztizált a kabinet. Szerdán, azaz bő egy hónap elteltével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte az első becslését, amely szerint 2023-ban 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP).

A 4,1 százalékos növekedés és a 0,8 százalékos csökkenés között óriási a különbség, valami nagyon félrecsúszott a büdzsé tervezése közben. A kormány nagy valószínűség szerint arra számított, hogy tetemes mennyiségű uniós pénz érkezik az országba. Ez azonban nem történt meg, az EU-s támogatások egy részét csak nemrég oldotta fel az Európai Bizottság, így ezek jótékony hatásai még nem érvényesültek a gazdaságban.

A visszaesés mértéke nemcsak a gazdaságpolitika irányítóit, de az elemzőket is meglepte. A statisztikai hivatal adatai szerint nem változott, vagyis az előrejelzésekkel ellentétben nem nőtt a bruttó hazai termék 2023. IV. negyedévében. Egyedül a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutató volt képes egy szerény, 0,4 százalékos emelkedésre, lényegében annak köszönhetően, hogy tavaly kevesebb munkanap volt.

A statisztikai hivatal rövid kommentárja szerint a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdasági, a humán-egészségügyi, a szociális ellátási és az információs, kommunikációs nemzetgazdasági ágban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a kereskedelem visszaesése.

A múlt hónapokban tetemes visszaesésről számolt be a statisztikai hivatal a kiskereskedelemben, ami azt jelenti, hogy a múlt időszakinál sokkal kevesebbet vásárolnak az emberek. Az építőipar nehéz helyzetét a magas banki kamatok eredményezik, kevesen vesznek új ingatlant, ezért a lakásépítések is visszaestek. Az uniós pénzek nélkül több beruházást is el kellett halasztani.

Az idén már növekedés lesz

A statisztikai hivatal két hét múlva hozza nyilvánosságra a részletes adatokat, abból majd több minden leszűrhető.

„Magyarország egész éves technikai recesszión ment keresztül, ami a harmadik negyedévben egy egyszeri fellendüléssel véget ért ugyan, hogy aztán a negyedik negyedévben ismét elképesztően gyenge teljesítményt produkáljon a gazdaság. Mindez tovább árnyalja az eddig is borús képet 2023 illetően” – vélekedett Virovácz Péter, az ING Bank N.V. vezető elemzője. Szerinte a gyenge évzárás talán azt is megmagyarázhatja, hogy a kormány miért szorgalmazza olyan erőteljesen a növekedést támogató intézkedéseket. „Emellett magyarázatul szolgálhat a hamarosan magasabbra húzott bruttó hazai termék-arányos hiánycélra is” – tette hozzá.

Az elemző szerint ezzel a gyenge negyedik negyedéves teljesítménnyel a 2024. évi, úgynevezett áthúzódó hatás is a vártnál sokkal gyengébb lesz. Az ING Bank számításai szerint a kormányzat által várt, négyszázalékos gazdasági növekedéshez rendkívül erős negyedéves növekedéseket kellene hozni 2024-ben, ugyanis a bázis nagyon keveset segít majd. Virovácz Péter ennél pesszimistább, háromszázalékos GDP-növekedési előrejelzését is rengeteg lefelé mutató kockázat övezi.

Jönnek az autó- és akkugyárak

Horváth András, az MBH vezető elemzője is úgy vélekedett, hogy alulmúlta a gazdaság utolsó negyedéves teljesítménye a várakozásokat. Érdemben hozzájárult a teljesítményhez a mezőgazdaság kedvező teljesítménye, igaz, ez nem volt nehéz, mert 2022 aszályos év volt.

„A gyengébb GDP-adat egyik háttéreleme az ipar vártnál gyengébb év végi teljesítménye, főként az exportpiacok gyenge teljesítménye következtében” – húzta alá.

Horváth András szerint kedvező, hogy az ipar tavaly év végi belföldi rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig fokozatosan hozzájárulnak az új feldolgozóipari kapacitások is.

Úgy gondolja, hogy az idei év elejétől az uniós források harmadát jelentő, 10 200 millió eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat. „Az idei növekedést ezenfelül támogatják az érdemben helyreálló reálbérek, az elhalasztott fogyasztás pótlása és a mérséklődő kamatok hatására várhatóan élénkülő beruházások” – mondta.

Az elemző szerint az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek, a tervek szerint számos, nagy, feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és a BYD építése és esetleges próbaüzeme is segít –, ami részben megalapozza a 2025-i, az idei évhez képest kismértékben gyorsuló növekedést.