Nemcsak a botrányos bel- és gazdaságpolitika, de az ország külpolitikája is a mélybe lökheti az országot, miután Orbán Viktor a bűnvádi eljárás alatt álló Trumphoz dörgölőzik. Csak remélni tudjuk, hogy nem adófizetői pénzen kereste fel legjobb amerikai barátját, aki csak akkor hazudik, ha kinyitja a száját. Csernyánszky Judit egy amerikai szakértővel beszélgetett a napjaink eseményeiről.

Furcsának találja Dalibor Roháč (a jobb oldali képen), a konzervatív American Enterprise Institute kelet-európai szakértője, hogy Orbán Viktor nem tesz a kormányfőknél szokásos hivatalos vizitet a washingtoni külügyminisztériumban, és nem jelentkezik be a Fehér Házba sem. Igaz, nem is hívják egyik helyre sem. Azért, hogy a nacionalista politika frontján jól teljesítsen, elmegy a washingtoni Heritage Alapítványhoz és utána Trump floridai golfklubjába. Nyilván szükségük van az autokrácia kidolgozását tökélyre vivő Orbán tanácsaira, mert ez az agytröszt dolgozik gőzerővel Trump kormányprogramján és képezi ki az új, fiatalokból álló bürokráciát, tudván, hogy Trump óriási személyzetcserére készül, feltéve, ha újra bejut a Fehér Házba.

– Mit hoz a konyhára Trumpnak az, ha Orbánt fogadja és együtt fotózkodnak?

– Nyilván vannak Orbán-rajongó konzervatívok. Véleményvezérek, politológusok, akik zömében az új, szélsőségbe hajló jobboldalhoz tartoznak, ám számuk csekély. Az átlagszavazónak fogalma sincs, ki az a bizonyos Orbán. De nyilván vannak olyanok, akik amolyan messianisztikus víziójuknak köszönhetően Trumpot és Orbánt is körülrajongják.

– Úgy is látszhat, hogy Orbán mindent feltesz egy lapra, amikor Trump mellett voksol, ugyanis itthon elég sok körötte a zűrzavar. Sokan felelőssé teszik a pedofil témájú kegyelmi botrány miatt, majd kinevezett egy olyan köztársasági elnököt, aki minden bizonnyal hazudott, amikor apja fasiszta múltját takargatta. Szóval olyan, mint akinek nincs is más választási lehetősége, mint Trump pártját fogni, aki ellen bűntetőeljárás folyik.

– Én tényleg megdöbbentem, hogy Orbán mekkora változáson ment keresztül karrierje kezdete óta. Hiszen transzatlanti elveket hirdetve, teljes mellszélességgel kiállt a NATO-tagság mellett. Grúzia szabadságharcát is támogatva, 2008-ban még az oroszok elleni héjának is számított. Amikor viszont 2010-ben újra hatalomra jutott, homlokegyeneset mást mondott, amibe nyilván belejátszott a 2008-i globális pénzügyi válság is. Tusnádfürdőn 2014-ben már úgy beszélt, mint aki nem tekinti többé szövetségesének a nyugati értékrendet is képviselő Amerikai Egyesült Államokat. Nemrégiben olyan biztonsági megállapodást írt alá Kínával, amelynek alapján meg tudják figyelni azokat, akik a magyarországi kínai gyárakban dolgoznak, és akiknek létszáma egyre nagyobb. Húsz évvel ezelőtt ilyesmit el sem tudtuk volna képzelni róla. Úgy tűnik föl, hogy Trump mindezeket a tényeket figyelmen kívül hagyta, amikor vele tárgyalt. Mert ő inkább a kultúraharcot látja a sikerei közt fontosnak: a migráció kezelését, a kisebbségek és a politikai ellenfelei elleni kultúraharcot.

– Szuperkeddi győzelmi beszédében Trump megint előjött azzal, hogy ha más lett volna a választási eredmény, akkor Oroszország nem támadja meg Ukrajnát… és így tovább. Az emberek ezt beveszik?

– Nehéz ezt megmondani, mert szavait sokféleképpen szokták értelmezni, és mindig felvetődik a kérdés, hogy szó szerint kell-e érteni, illetve komolyan lehet-e venni. Az biztos, Trump a ködösítés nagy mestere. Azért fogalmaz szándékosan félreérthetően, hogy utána ne lepjen meg senkit az adott helyzetre vonatkozó megoldása, mert benne volt az is, meg más is. De ha a mostani retorikáját hallgatjuk és követjük szavazóinak véleményét az oroszok háborújáról, akkor azt hiszem, van okunk aggódni Európa biztonságáért. Trump képes lesz az ukránok feje fölött egyezségre jutni Putyinnal. Ami nyilvánvalóan az elfoglalt területek átadását jelentené, őt az sem zavarná, ha Ukrajna nem tartoznék majdan a transzatlanti közösségbe, sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba.

– A The Washington Postban épp most olvastam egy véleményt arról, hogy azért sem fogadta el Olena Zelenszkaja az amerikai first lady, az elnök felesége, Jill Biden meghívását Biden elnöknek az Unió helyzetét elemző kongresszusi beszédére, mert Zelenszkij már Trumppal számol a Fehér Házban, és ezért nem árt vele is jóban lenni.

– Persze, ez is egy lehetséges értékelése, magyarázata a történteknek. De szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy az ukránok nem hajlandók oroszokkal egy társaságban mutatkozni, még akkor sem, ha a meggyilkolt ellenzéki vezető feleségéről van szó. Ha jól tudom, az önök kormányfője is sovinisztának nevezte Navalnijt, és ezért nem volt hajlandó az emlékének adózni a parlamentben… És talán már Zelenszkij is belefáradt a Fehér Házba utazgatásba, hisz’ néhányszor már felbukkant ott. Ráadásul tavaly kevés sikerrel tért haza onnan. Ha a felesége ide utazott volna, akkor sem szavaznák meg az Ukrajnának nyújtandó, betervezett támogatást. Nem akart csak egy biodíszlet lenni Biden beszédéhez, amikor egyébként sem kapna érte semmit cserébe – fogalmazott megkeresésünkre Dalibor Roháč, a konzervatív amerikai agytröszt térségünkbeli elemzője. 

Egyedülálló minősítés: neosztálinista gengszterokrácia

Radványi K. Miklós (a bal oldali képen) az amerikai kongresszusban 15 éven át dolgozott főtanácsadóként, jelenleg a Frontiers of Freedom alapítvány alelnöke. Élő amerikai kapcsolatainak köszönhetően továbbra is rendszeresen publikál magyar–amerikai külpolitikai kérdésekről. Legutóbbi írásában neosztálinista gengszterokráciának minősítette a magyar kormányt. Csernyánszky Judit Radványi K. Miklóssal beszélgetett. A hangfelvétel kattintással meghallgatható: