A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában ma délelőtt tartott beharangozó sajtóesemény részvevői megtudhatták: az argentin tangó keletkezése, kialakulása, vándorlása két kontinens, Európa és Dél-Amerika között a Magyar Tudományos Akadémia kutatásának is tárgya: izgalmas kulturális és zenei kaland. A zene és a tánc tangóvá formálódásának históriája a spanyol ősi, egyházi-templomi énekekkel, a Mária-dallamokkal, a cantigákkal, középkori dallamokkal, a spanyol-portugál világi virágénekekkel kezdődött, majd Amerika felfedezésével az új kontinensen is megjelent, és idővel elegyedett az ottani különleges dallam- és ritmusképletekkel, köztük a habanérával.
A már így átalakult melódiákat a hajósok, utazók visszavittékk az anyaországba, és Hispániába találkoztak az időközben kialakult zarzuelával (zenés-énekes színpadi mű). Maradandó hatású a tangózenében a francia zene és elmaradhatatlan zeneszerszáma, a harmonika, amely mindaddig nem fordult elő ebben a zenei kultúrában.
A harmonika Argentínában bandoneónná változott. A 19. század első felében feltalált bandoniont a következő század elején a Dél-Amerikába kivándorolt németek honosították meg Argentínában és Uruguayban… Hatott a tangóra az olasz operaműfaj is, miáltal a 19. század végén, a 20. század első évtizedeiben virágkorát élte az énekelt és a táncolt tangó. Híres szólisták, sztárok születtek, stílust teremtő zenekarok alakultak; a film és a rádió archívumai máig őrzik a műfaj legjobbjainak – Carlos Gardelnek, Annibal Troilónak, Astor Piazzollának – hangját, zenéjét, művészetét.
Miként a magyar népzenében a friss és lassú, akként a tangóban is megtalálható a milonga és a valce. Buenos Airesben járva, forgalmas kereszteződésekben és elhagyatott csendes utcákban lépten-nyomon láthatók kazettás magnó zenére táncoló párok. Ám ami sokszor feltűnő, hogy nő nővel, férfi férfival táncol… Aztán kiderül, hogy a tangó emblematikusnak hitt, fülledt erotikája eléggé új keletű dolog, hiszen régen „vegyes” párok nem táncolhattak. Nálunk is ugyanígy megtalálható a legényes és a leánytánc…
Ezt a különleges és látványos zenei utat igyekszik bejárni jövő szombaton este a műfaj hazai legjobbjainak közreműködésével a tangótörténeti előadás az óbudai Zichy-kastély udvarában.
A látványos ősbemutató résztvevői:
Estefania Avilés operaénekes (Mexikó), Kútvölgyi Erzsébet színésznő (Kossuth-díjas, Érdemes Művész), Domahidy László operaénekes (Európa Hangja), Alejandro Szabo bandoneónművész (Buenos Aires – Madrid), Angela Calvo Ríos furulya (Kolumbia), Kutik Rezső gitárművész, Cantigas Quintett, La Movida zenekar (Kuba), Tango Harmony tradicionális tangózenekar, Lucas Molina Gazcón és Somos Judit világbajnok tangótáncospár (Argentína) és vendégeik: Leandro Paluo, Marija Tsitsiani, Szeghalmi Endre és Serbán Andrea, Farkas Erika narrátor (MTVA). Művészeti tanácsadó: Sylvia Leidemann (Argentína).
A műsorból:
# ősi spanyol egyházi dallamok: Estefania Aviles(Mexiko) ének, Angela Calvo Rios (Kolumbia) blockflöte, Kutik Rezső gitár, Szent Efrém quintett (Philipp György, Bubnó Márk, Bubnó Lőrinc, Bartek Zsolt, Szilágyi Attila)
# egyházi hatású virágének: Estefania Aviles, Angela Calvo Rios, Domahidy László
# kubai habanéra, huapango: Kutik Rezső, La Movida együttes (Kuba),
# spanyol zarzuela: Domahidy László
# francia sanzonok: Kútvölgyi Erzsébet (Kossuth-díjas Érdemes Művész) Domahidy László
# Tango Harmony tradicionális tango zenekar (Budapest), Alejandro Szabo (Buenos Aires – Madrid) Lucas Molina Gazkón – Somos Judit ( Buenos Aires) tango világbajnok táncospár, Farkas Erika narrátor, rendező: Böhm György
