Mert hogy az unió fennmaradásához nem elegendő a történelmi igazság. Ugyanakkor azt tartja az unió alapvető feladatának, hogy megvédje a külső határokat és ily módon helyreállítsa az emberek biztonságérzetét. A kerítés építésével Magyarország a földrésszel szembeni kötelezettségének tett eleget. Azon a szakaszon megóvta az európaiak élet- és gazdasági modelljét.
Az EU válságának fő okát Orbán abban látja, hogy a Bizottság hallgatólagos beleegyezésével egynémely tagállam részéről szokássá vált az államháztartási fegyelem és a határőrizet szabályainak megsértése. Pedig ez a két legnagyobb vívmányt, a közös valutát és a Schengenen belüli egységes piacot fenyegeti. A francia hírügynökség megjegyzi, hogy a miniszterelnök magára vonta Juncker haragját, amikor visszautasította kvótajavaslatot. Továbbá ő ellenzi a leghangosabban a muzulmán migránsok beengedését, éspedig arra hivatkozva, hogy az iszlám soha nem volt Európa része.
A Der Spiegel hetilap szerint Európa dilemmája az, hogy igencsak sok mindent kellene közösen eldönteni, ám a hatalom megosztott, mert a kulcsszereplők továbbra is az egyes államok. Azok viszont egymás ellen sorakoznak fel, és a jogkörök visszaadása nemzeti kézbe csak tovább élezi a helyzetet. A következmény, hogy mindenki vitázik mindenkivel és nincs senki, aki ezen komolyan változtatni akarna. Pedig az EU-t azért hozták létre, hogy megbékítse egymással az országokat. Csakhogy a tagok egy sor kérdésben szemben állnak a brüsszeli intézményekkel. Egyes kormányok megszegik az alapszerződés rendelkezéseit. Lengyelország kapcsán kétséges, hogy mennyire jogállam még. Divatba jöttek a népszavazások, így pl. Magyarországon, hogy megakasszák az európai politikát. De viszályok parázslanak a tagállamok között is. Elterjedt az elrettentés és a bosszú logikája, ami megmérgezi a kapcsolatokat. Csakhogy mostanában nem tanácsos ilyesmihez folyamodni, mert a brit népszavazás után felerősödtek a kifelé tartó erők. Így pl. szubvenciók megvonásával fenyegették meg a kelet-európai országokat, amiért azok nem akarnak részt vállalni az új menekültpolitikában. Ám ezzel csak a populistákat erősítik meg.
Az osztrák igazságügyi miniszter azt közölte, hogy ő egyáltalán nem ért egyet magyar kollégájával a menekültkérdésben, bármennyire is állítsa az ellenkezőjét Trócsányi László – adja tudtul a Salzburger Nachrichten. A két tárcavezető Pozsonyban, az unió miniszteri konferenciájának margóján találkozott és utána a magyar politikus azt közölte, hogy osztrák partnere teljes megértést mutatott az új, magyar határvédelmi intézkedések iránt, sőt támogatásáról biztosította őket.
Ehhez képest Bécsben Brandstetter szóvivője azt mondta, hogy szó sem volt bilaterális egyeztetésről, a két miniszter a vacsora alkalmából csupán pár szót váltott. Arról nem beszélve, hogy Ausztriában a határvédelem nem az igazságügy illetékességébe tartozik. Az újság megjegyzi, oly az új keletű magyar gyakorlat, amely szerint visszaküldik Szerbiába azokat, akiket a határtól számított 8 km-es övezetben fognak el, sérti a Genfi Konvenciót, valamint az uniós jogot is.
Trócsányi szerint viszont Pozsonyban azt lehetett tapasztalni, hogy most már teljesen más a hozzáállás Magyarországhoz, mint a múlt nyáron. Ausztria és a többi állam is egyre inkább feladja a naivitást és a realitás talajára helyezkedik. És már kezdik elismerni a magyar álláspontot.
Nagy fába vágta Andy Vajna a fejszéjét, amikor visszatért Magyarországra és átvette a haldokló filmipart, miközben sok producer és a bíráló azt gondolta, hogy tönkrevágja a válságban lévő ágazatot – véli az USA Today. Orbán Viktor segítéségével új filmalapba vitte át az állami stúdiókat és azok vagyonát. Azt mondja, két dolgot akart elérni: új életet lehelni a magyar filmbe, illetve a külföldi alkotásokat kiszolgáló háttériparba. Eddig 67 hazai film készült el, ezek 140 fesztiválon nyertek, ideértve a Saul fiát, amely tavaly elhozta a Golden Globe-ot, valamint az Oscart.
Vajna úgy fogalmaz, hogy az új szerkezettel teljesen átláthatóvá kívánta tenni, hová mennek a pénzek. Az eredmény önmagáért beszél: a külföldi stábok az öt évvel ezelőtti 5 millió dollár helyett most már 280 milliót költenek el nálunk.
Vajna érdekelt az etyeki stúdióban, vagyis anyagilag is fontos számára, hogy idegen produkciókat csábítson Magyarországra. Emellett kaszinókat birtokol, van egy fánküzlete és egy japán vendéglője.
Sikerei ellenére továbbra is ellentmondásos figura. Megvette a bulvár TV2-t és kormánybarát vonalra állította rá. A televízió támadja Orbán politikai ellenfeleit, Sorossal az élen.
Magyarország igen előnytelen besorolást kapott a Transparency International-től, csupán a 21. helyet foglalja el a 28 uniós tagállam sorában.
Az amerikai külügyminisztérium azt mondja, hogy az országot az átláthatatlanság és a kiszámíthatatlanság jellemzi, folyamatosan érkeznek a jelentések a korrupcióról és a burjánzó bürokráciáról. Ami a korrupciót illeti, Vajna csak legyint. Úgy gondolja, hogy az amerikaiak szeretnek ezzel a szóval dobálózni. Szerinte a jelenséget az Egyesült Államokban is tetten lehet érni.