(Írta: Kónya Rita) A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az, hogy lenne olyan európai uniós hatóság, ami „a körmére néz a közpénzekből gazdagodó magyar új arisztokráciának, nemhogy nem sértené a magyar szuverenitást, kifejezetten jót tenne a nemzeti érdekeknek”.

Az uniós tagállamok közül Magyarország maradhat az egyetlen állam, amelyik stabilan nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez, az EPPO-hoz. Dánia eleve nem vesz részt a hárompilléres bel- és igazságügyi együttműködésben – mivel az EU-szerződés által biztosított kimaradási lehetőséggel, úgynevezett opt-outtal rendelkezik –, Lengyelország a közeli jövőben csatlakozik, Svédország belépése az év második felében várható, és úgy tudható, Írországgal is előrehaladott tárgyalások folynak.

Ha Magyarország is az uniós ügyészség tagja lenne, megszűnnék az a monopolhelyzet, amit jelenleg a magyar ügyészség élvez – magyarázta Ligeti Miklós. Az egykori belügyi és igazságügyi jogász több mint egy évtizede a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

„Ma a Polt Péter vezette ügyészségen múlik, hogy valamely gyanút keltő, nyugtalanító, korrupciós, közvagyont károsító bűncselekményben sor kerül-e vádemelésre, tehát megmérik-e, megítélik-e az adott magatartást valóban független igazságügyi szakemberek, a bíróság, vagy kiszűri az ügyészség ezeket az ügyeket azáltal, hogy megszünteti az eljárást vagy meg sem indítja azt, tehát nem marad hely a vádemelésre” – fogalmazott. „Az EPPO garanciális megoldást jelentene minden ügyben, amikor az EU pénzügyi érdekei sérülnek, márpedig a magyarországi, rendszerszintre emelt korrupciót az elmúlt 10-15 évben alapvetően az uniós adófizetők által juttatott támogatások terhére abból valósították meg, tehát minden nagyobb magyarországi korrupciós ügyben lenne helye és mozgástere az uniós ügyészség eljárásának” – tette hozzá.

A kérdésre, hogy kötelezettség-e számunkra a tény, hogy 2007-ben Magyarország ratifikálta a Lisszaboni Szerződésben az EPPO létrehozásának lehetőségét, ezt felelte: nincs olyan kötelezettség, hogy csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez, hiszen az a tagállamok alulról induló kezdeményezéseként jött létre. A megerősített együttműködés, mint forma, ezt fejezi ki.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az új lengyel kormány első lépése

„Nem egy olyan központi uniós intézmény, ún. single office, mint például az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, vagy az Európai Számvevőszék. Itt a tagállamok elhatározásán múlik, hogy csatlakoznak-e. Természetesen a Lisszaboni Szerződés és annak ratifikálása mindenkit köt, de az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kötelezettség önmagában ebből nem vezethető le, ahogy Svéd- és Lengyelország esetében sem volt levezethető. Sőt, eleinte Olaszország és Hollandia sem akart csatlakozni, szerintük nem elég hatékony az EPPO, ezért ők inkább a saját nemzeti megoldásaikra támaszkodnak. Amikor viszont látták, hogy a tagállamok kritikus tömege részt vesz ebben a szerveződésben, meggondolták magukat” – magyarázta.

A magyar kormány indokai között szerepel az, hogy az alaptörvény nem teszi lehetővé az EPPO-hoz való csatlakozást – Ligeti Miklós szerint ez nem helytálló érv, egyenesen politikai túlzás, ahogyan az az állítás is, hogy a csatlakozással sérülhetne a magyar szuverenitás.

„Az ország szuverenitását elsősorban az a súlyos korrupció sérti, amit a Fidesz uralta közhatalom 2010 óta létrehozott Magyarországon: az EU-ból a magyar embereknek járó támogatások elirányítása, lenyúlása, a magyar oligarchák meggazdagítása mind-mind sérti a magyar szuverenitást. Az, hogy lenne olyan európai uniós hatóság, ami a körmére néz a közpénzekből gazdagodó magyar új arisztokráciának, az nemhogy nem sértené a magyar szuverenitást, de kifejezetten jót tenne a nemzeti érdekeknek” – hangsúlyozta Ligeti.

Ellenzéki pártok és politikusok régóta kampányolnak azzal, hogy Magyarország is csatlakozzék az uniós ügyészséghez: ennek újabb lendületet adott a Varga Judit volt igazságügyi miniszterről készült hangfelvétel, és Varga volt férje, a politikai szintéren két hónapja megjelent, azóta a TISZA Párt alelnökévé lett Magyar Péter is igent mondana a tagságra.