Az Erasmus+ ma közzétett 2020. évi éves jelentése szerint a program tavaly a covid19-világjárvány ellenére csaknem 640 ezer külföldi tanulási tapasztalatot támogatott, és 20 400 kezdeményezésnek és 126 900 szervezetnek nyújtott finanszírozást. A hirtelen átállás az online tanulásra rámutatott, hogy a digitális távmegoldások fontos szerepet töltenek be a tanításban és a tanulásban.
Az Erasmus+ program továbbra is kiemelt jelentőségű az egyéni pályázók és a szervezetek felkészítésében: tavaly 200 millió eurót bocsátott rendelkezésre csak a digitális átállásra. Az Erasmus+ teljes költségvetése 3780 millió euró volt tavaly, 506 millió euróval több a 2019. évinél.
Tavaly Magyarországon 22 622 résztvevő kapott lehetőséget arra, hogy külföldön szerezzen ismereteket, illetve tapasztalatokat a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés, valamint az ifjúsági munka területén. A résztvevők összesen 40,45 millió euró támogatásban részesültek. A program további 20,31 millió euróval támogatta olyan magyarországi stratégiai partnerségek működését, amelyek az iskolák, egyetemek, állami hatóságok és vállalkozások között az újszerű gyakorlatok fejlesztését, az egymástól tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét célozzák 613 szervezet 124 kezdeményezése révén.
Az Erasmus 33 éves múltra visszatekintve, a tavalyi, kihívásokkal teli időszakban sem vesztett ellenállóképességéből; kezdettől számolva 11,7 millió résztvevőt támogatott.
Klímapolitika: csaknem 900 millió eurót költött a Modernizációs Alap
Működésének első évében a Modernizációs Alap 898,43 millió eurót bocsátott nyolc kedvezményezett ország rendelkezésére, hogy segítse energiarendszereinek korszerűsítését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését az energia, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság területén, valamint támogassa őket a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiacéljaik elérésében.
A következő országokban történő beruházás-támogatásokról született döntés: Lengyelország 346,4, Csehország 320, Szlovákia, Magyarország 34,28, Litvánia 28, Észtország 24,59, Románia 22,99, Horvátország 2,15 millió euró értékben.
A Modernizációs Alap Magyarországon a többi között olyan helyi energiaközösségek kialakítását támogatja, amelyek segítik a fogyasztók részvételét a villamosenergia-rendszerben és amelyek révén a fogyasztók hozzájárulhatnak a megújuló energiaforrások bevonásához a villamosenergia-termelésbe. A beruházás támogatja a saját termelésű villamosenergia-fogyasztást, valamint hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának javításához is.
A Modernizációs Alapot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó kibocsátási egységek aukcióiból származó bevételek meghatározott része finanszírozza. A szén-dioxid-kvóták árának emelkedésével a Modernizációs Alap bevételei is növekednek. Ennek az alapnak az a célja, hogy tíz alacsony jövedelmű tagállamot támogasson az éghajlat-semlegességre átállás közben az energiaszektor és a szélesebb energiarendszerek korszerűsítésében, az energiahatékonyság növelésében. A kedvezményezett országok Bulgária, Horvát-, Cseh-, Észt-, Magyar-, Lett-, Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia.
Az Európai Bizottság júliusában a modernizációs alap több mint kétszeresére emelését javasolta a fosszilis tüzelőanyagokról való egyre gyorsuló átállás elosztási és társadalmi hatásainak kezelésére.