Hetek óta itt a pénz: EU-segítség a vírusjárvány kezelésére

A koronavírus-járványra válaszul az Európai Bizottság – számos más intézkedés mellett – egy beruházási kezdeményezéssel is előállt.

Az eredeti javaslatot már el is fogadta az Európai Parlament és a Tanács, a Bizottság pedig az érintettekkel való konzultációt követően annak további bővítését is kezdeményezte. A kezdeményezés egyrészt az európai alapok rugalmasabb, az eredeti tervektől eltérő és akár nemzeti önrész nélküli felhasználását teszi lehetővé, másrészt az EU által nyújtott előlegek korábbi kifizetése és későbbi elszámolása révén sok százezer millió forint többletlikviditást biztosít az állami költségvetésnek a válság közepette.

Rövid összefoglaló

# Az EU költségvetésének méretét a tagállamok előre meghatározták, így abból „pluszpénz” nem folyósítható. (Az idei évben még rendelkezésre álló 3000 millió eurós költségvetési tartalékot az Európai Bizottság a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására mozgósítja a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében.)

# Az EU ugyanakkor minden lehetséges módon segíti, hogy a tagállamok az uniós költségvetés még fel nem használt részét azonnal és a lehető legrugalmasabban a járvány okozta válság kezelésére fordíthassák.

# Noha Magyarország a 2014–20-i uniós költségvetési ciklusban a legtöbb uniós forrást már lekötötte, még mindig van mozgástere ahhoz, hogy a válság kezelésére tetemes összegeket csoportosítson át, ahogyan ezt az Európai Bizottság kezdeményezése lehetővé teszi.

# Segítség az is, hogy a 2019-re járó, el nem költött 855 millió eurónyi előleggel Magyarországnak nem most, csak évek múlva kell elszámolni. Továbbá a 2020-ban Magyarországot illető 608 millió eurós előleget a Bizottság a megszokottnál előbb, már március végén/április elején átutalta. A nemzeti önrész javasolt elengedése pedig akár több százezer millió forint költségvetési forrás más célokra való átcsoportosítását teheti lehetővé.

Milyen hatásköre van a Bizottságnak?

A beruházási kezdeményezés megítélésekor világosan kell látni, hogy az Európai Bizottság mozgásterét a tagországok és az Európai Parlament által korábban elfogadott költségvetés keretei, így különösen annak mérete jelölik ki, ami váratlan helyzetek fedezésére igen csekély tartalékot tartalmaz csak. Ennek megfelelően a korábban közösen elfogadottnál érdemben több forrást nem tud az egyes tagországoknak nyújtani, ugyanakkor minden elképzelhető módon igyekszik biztosítani, hogy az európai forrásokat a leghatékonyabban és rugalmasan lehessen felhasználni a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Az Európai Bizottság mozgósítja az idei évben még rendelkezésre álló utolsó, 3000 millió eurós költségvetési tartalékot is a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében.

Hogyan segít az uniós beruházási kezdeményezés?

Először is: az új intézkedéseknek köszönhetően az európai kohéziós politika által a 2014–20 közötti időszakra biztosított, még fel nem használt támogatásokat a tagországok célzottan a koronavírus-járvány elleni harcra fordíthatják. Ide tartozik az egészségügy megerősítése, a vállalkozók támogatása és a munkahelyek védelme, jóval szélesebb keretek között, mint az eddig lehetséges volt. Például vállalkozások működőtőke-támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában is kaphatnak.

Másodszor: ezekre a célokra a források felhasználása a megszokotthoz képest egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A kohéziós politikának a kezdeményezés által érintett alapjai esetében (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap) a programok közötti átcsoportosítás is könnyebbé válik.

Harmadszor: a tagállamoknak később kell csak elszámolniuk a kohéziós politika keretében korábban kapott előlegekkel, amelyek összességében mintegy 8 milliárd eurót tesznek ki Európa egészét tekintve.

Végezetül: a program kibővítésének keretében a Bizottság további, a felhasználás rugalmasságát növelő kezdeményezéssel állt elő, például nagyobb átcsoportosításra adva lehetőséget nemcsak az Alapokon belül, hanem azok között is.

Emellett a 2020–21. pénzügyi évben az egyes fejlesztésekhez nem szükséges a tagországoknak és a végső kedvezményezetteknek az általános szabályok szerint elvárt önrészt biztosítaniuk, a fejlesztéseket teljes egészében az európai támogatások fedezhetik (azaz 100%-os uniós finanszírozás).

Mit ad ez Magyarország számára?

Magyarország mindhárom már elfogadott és az azokat kibővíteni javasolt módosításokból is profitálhat.

Bár a kohéziós politika keretében a 2014–20 között rendelkezésre álló európai források döntő részének felhasználására Magyarország már leszerződött, több operatív programban is vannak még szabad keretek, azaz vannak előkészített, de meg nem hirdetett felhívások. Az sem példátlan, hogy egy kohéziós politika által támogatni tervezett fejlesztés átmenetileg vagy tartósan elakad. Ilyen esetekben a korábban tervezett fejlesztés egésze vagy része helyett a kormányzat egy másik projekt támogatását kezdeményezheti. Továbbá a kohéziós politika forrásai euróban vannak meghatározva, ami a gyengébb forintárfolyam miatt a korábban elképzeltnél több projekt megvalósítását teheti lehetővé, ami új EU-s pályázatok kiírását jelentheti.

Az előlegek elszámolására vonatkozó módosítás Magyarország esetében 855 millió eurót, azaz mintegy 300 milliárd forintnak megfelelő összeget érint, amit az idén júniusban az eredeti szabályozással szemben nem kell visszafizetnie Magyarországnak, és amivel csak később kell elszámolnia az Európai Bizottságnak. Továbbá a Bizottság már március végén/április elején, azaz hónapokkal az eredeti folyósítási időpont előtt átutalta Magyarországnak az idei évre járó 608 millió eurónyi előleget (kb. 215 000 millió forint). E két intézkedés összességében több mint 500 ezer millió forint többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását.


A program kibővítéseként javasolt többlet rugalmasság, például az egyes régiók közötti átcsoportosítás is jelentős segítség lehet Magyarország számára, hiszen a koronavírus-járvány gazdasági hatása az ország egyes területeit nem ugyanolyan mértékben érinti. Emellett a 2020/21. pénzügyi évre vonatkozó nemzeti önrész elengedése akár sok százezer millió forintnyi költségvetési forrás más célokra való felhasználását teszi lehetővé.

Ezen túl a hamarosan kezdődő 2021–27 közötti időszak költségvetése további forrásokat fog nyújtani a tagállamok preferenciáinak megfelelően.

  1. A Bizottság ismerteti a koronavírus gazdasági hatásának ellensúlyozására irányuló összehangolt európai válaszlépéseket
  2. Kérdések és válaszok a kibővített koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésről Bemutató az eredeti koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésről
  3. Az Európai Bizottság Magyarországnak címzett levele a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés keretében várható támogatásról
  4. További információk a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezésről
  5. Az Európai Unió Szükséghelyzeti Támogatási Eszköze az egészségügyért: kérdések és válaszok