(Szerző: Lampé Ágnes, szabadeuropa.hu) A German Marshall Fund külpolitikai elemzője szerint a magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadás nem hiba volt, hanem a „működés része”, a NATO–EU–információk ezzel leplezett megosztására. Nem tudja megbecsülni, hogy a Fico elleni merénylet után meddig tart a politikusok önmérséklete. (Itt tudja megnézni a videópodcastot.)

Öt gondolat a beszélgetésből:

1. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint az EP-listavezetők első vitája előselejtező volt, ahol a két legesélyesebb szereplő nem volt ott. Így a négy jelenlévő politikus megpróbálta megmutatni magát és átnyomni pártja kulcsüzeneteit. Négyből három – a Mi Hazánk, a Kutyapárt és a Momentum – a saját hanyatlását próbálta megállítani, a DK pedig a biztos bejutás tudatában a gyengülését próbálta visszafordítani.

Az elmúlt húsz évben Magyarország az összes többi régiós országgal szemben elveszítette a versenyképességét. A magyar gazdaság és a politika ugyanis képtelen volt kiaknázni az EU-ban és a tagságunkban rejlő esélyeket.

2. Hegedűs Dániel úgy látja: a kelet-közép-európai országok többségében konszenzus van arról, hogy Oroszország milyen egzisztenciális biztonsági fenyegetés. A fideszes külpolitikai stratégia viszont épp az Oroszországgal fenntartott közeli kapcsolatra épül. A külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadással kapcsolatban Hegedűs azt mondja: csak formálisan volt az, a releváns magyar vezetőknek tudniuk kellett róla.

Nem hiba történt, hanem magas szintű magyar és orosz politikai vezetés közötti információ-átadás. Az orosz részről megszerezni kívánt adatok nem a magyar külpolitikára vonatkoztak, hanem a minisztériumon naponta átmenő nagyon értékes NATO és EU-s információkra, amelyek így lehívhatóvá és elérhetővé váltak az orosz fél számára. Így Magyarország a nyugati szövetségi rendszerrel szemben az orosz hibrid hadviselés önkéntes ötödik hadoszlopává vált.

3. Hegedűs úgy véli: bár Szijjártó Péter megvétózta az ukrán béketervet, elképzelhető, hogy a magyar kormány később – ahogy szokta – elengedi az ellenállását. Ezt lehetett látni a korábbi szankciós csomagok esetében is, hisz végül valamennyit támogatta. De késlelteti őket, engedményeket kér vagy bizonyos személyeket lehúzat a szankciós listáról.

4. Az elemző szerint a Fico elleni merénylet azonnali következménye az eddigi rendkívül polarizált politikai nyelvezet visszafogása lesz minden szereplő részéről. Hosszútávon viszont az olyan országokban, ahol illiberális szereplők vannak kormányon, tökéletes hivatkozási pont lehet arra, hogy tovább csökkentsék a független média vagy a civil szervezetek autonómiáját. A magyar kormány eddig visszafogottan használta politikai céljaira a merényletet. Az, hogy Orbánnak – saját megfogalmazása szerint – egyedül kell tovább küzdenie, messze van attól, hogy a civil szereplőket vagy baloldali pártokat erőszakkal vádolja. De az, hogy a kormány milyen mértékben radikalizálja majd ezt a diskurzust, a politikai érdekeitől függ.

5. Hegedűs ugyanakkor úgy véli: a közöségimédia-platformok által gerjesztett politikai polarizációt a politikusok önmérsékletével már nagyon nehezen lehet visszafordítani. Ezért a Fico elleni merénylet „rendkívüli” lehetőséget biztosíthat a kampány hátralévő részében az illiberális szereplők számára. Az is benne lehet a pakliban, hogy a szavazatok megszerzése miatt a kormány és a Fideszhez közel álló a körök megpróbálják majd erőszakkal vádolni a baloldalt és a független, civil társadalom képviselőit – véli a szakember.