Tízből nyolc magyar szerint a termelők, azaz a gazdák, a növénytermesztők és az állattartók teremtik a legnagyobb társadalmi értéket az élelmiszer-termelés folyamatában, és ennyien gondolják úgy, hogy az élelmiszer-ipari termelési lánc szereplői közül pont ők azok, akiket alig jutalmaznak, vagyis sokkal nagyobb a hozzáadott értékük, mint amennyi pénzt kapnak munkájukért – mutatják az HonestFood friss kutatásának eredményei. Ez csak egy az ellentmondások közül, amikre a Giacomo Pedranzini, mintegy 30 éve Magyarországon élő húsipari szakember kezdeményezésére a 13 rendes taggal és a MATE tiszteletbeli tagságával most megalakult nonprofit HonestFood Egyesület igyekszik válaszokat találni. Az egyesület két év múlva közhasznú szervezetté szeretne válni. (A nyitó kép forrása: eatsmarter.de)

Az idén 25 éves KOMETA ügyvezető igazgatója, Giacomo Pedranzini azt vallja, hogy az a folyamat, amibe az élelmiszer-termelők és -gyártók belekerültek, nem fenntartható. Ha nem változik meg a piaci szereplők magatartása, akkor az akciók fogják uralni az élelmiszer-piacot és ez ahhoz vezethet, hogy egészségtelen ételekkel lesznek tele a polcok. Az HonestFood friss felmérése ráadásul azt mutatja, hogy a magyarok felénél kizárólag az ár dönt, amikor élelmiszert vesz. A rossz minőségű étel pedig számos betegséghez vezethet, és a magyarok születéskor várható átlagos élettartama már most elmarad az európai átlagtól (Európában a születéskor várható átlagos élettartam 81,5 év, Magyarországon 76,9 év). Azért, hogy ez a folyamat megforduljon, Giacomo Pedranzini iparági szakemberekkel közösen létrehozta a nonprofit HonestFood Egyesületet, ami a fogyasztók és vállalkozók számára is fenntarthatóbb és egészségesebb környezetet ígér.

Az HonestFood kíváncsi volt: mit gondolnak a magyarok arról, hogy az élelmiszer-termelés folyamatában az egyes szereplők közül melyik hozza létre a legnagyobb társadalmi értéket. A válaszok alapján egyértelműen a termelők, azaz a gazdák, a növénytermesztők és az állatartók érdemelnék ki a leginkább az elismerést, ugyanis a felmérésben részt vevők 82%-a jelölte meg őket. Ugyanebben a kérdésben a feldolgozóhoz, gyártóhoz 14, a kereskedőhöz 4%-ot társítanak a magyarok. A válaszadók 79%-a szerint a termelők nincsenek megfelelően jutalmazva, és sokkal nagyobb a hozzáadott értékük, mint amennyi pénzt kapnak érte.

A fogyasztók is látják tehát, hogy valami nincsen rendben, mégis minden 2. honfitársunk kizárólag az ár alapján dönt, és mindig az olcsóbb terméket választja. A friss felmérés alapján a válaszadók 47%-ánál kizárólag az ár a meghatározó tényező (tekintettel a magyar lakosság nagy részének korántsem nyugat-európai mértékű jövedelmére – a szerk. megj.)  tehát az élelmiszer-vásárlásnál, és nem foglalkoznak azzal, hogy egy termék milyen környezetvédelmi, állatjóléti, méltányosági stb. szempontok figyelembevételével készült. Ezzel kapcsolatban is változtatást sürget az HonestFood, fel szeretné hívni arra a fogyasztók figyelmét, hogy a vásárlási döntéseikkel ők is hatással vannak az ellátási láncra. Céljai közé tartozik, hogy helyreállítsa a gazdálkodó/termelő munkájának méltóságát és szorgalmazza a méltányos díjazást.

Az egyesület törekszik arra, hogy életre hívjon egy olyan véleményformáló mozgalmat, amely tudatosítja és bevonja a termelőket, a forgalmazókat és a fogyasztókat, hogy elősegítse az élelmiszertermelés és -elosztás logikájának, valamint a fogyasztási modelleknek a jelentős javulását és amely visszahozza az agrár-élelmiszerláncba az egyenlően elosztott gazdasági és etikai értékeket. Szeretné elérni továbbá az Egyesület, hogy az agrár-élelmiszerláncon belül a talaj termelékenysége és az egészséges környezet fenntartása mellett javuljon a termékminőség.