Megjelent az Egyensúly Intézet friss felmérése a magyar társadalomról. Az elmúlt időszak inflációs nyomását vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján a magyarok 9 százaléka sűrűn, 18 százalékuk néha nem vett húst. A válaszadók 38 százaléka a napi három étkezés visszaszorítására, 37 százalék pedig a fűtés visszafogására kényszerült, a megkérdezettek 31 százaléka pedig valamilyen élelmezést adó segélyszervezet támogatására szorult.

Az adatok alapján a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget azért, hogy etetni tudja a gyermekeit. Ennek a csoportnak nagyjából az ötödét (19 százalék) különösen érzékenyen érintette az infláció: 15 százalékuk néha, 4 százalékuk pedig rendszeresen arra kényszerült, hogy a gyermekei érdekében megvonja magától az ételt.

Összességében jól látható, hogy az infláció nagy hatást gyakorolt a magyarok mindennapi életére: az emberek mintegy negyedének-harmadának kellett a nadrágszíj-összehúzás drasztikus formáihoz folyamodnia. Tízből négy magyar nem tudja megengedni magának, hogy minden második napon húst vagy halat tegyen az asztalra Az Egyensúly Intézet legfrissebb eredményei szerint a magyarok 70 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen. A megkérdezettek mintegy negyede számol ennek az ellenkezőjével (24 százalék).

A legtöbb ember kilátásait, valóságérzékelését alapjaiban meghatározza, hogy milyen társas közegben éli az életét. Ezért az Egyensúly Intézet kutatása azt is igyekezett feltárni, hogy a válaszadók milyennek érzékelik a mikrokörnyezetükben élők, vagyis a szomszédok, kollégák, családtagok anyagi helyzetét. A 2024. májusi adatfelvétel alapján a magyarok 31 százaléka gondolja úgy, hogy sok szomszédja él kiszámíthatatlan anyagi körülmények között. Mindazonáltal így is relatív többséget alkotnak (43 százalék) azok, akik szerint inkább kevés létbizonytalanságban élő szomszédjuk van.

Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatásának eredményei alapján 2023 novembere és 2024 májusa között havi nettó 50 ezer forinttal növekedett az átlagos jövedelmi szinthez szükséges küszöb: ma havi nettó 400 ezer forintra van szüksége egy átlagos magyarnak ahhoz, hogy hétköznapinak tekintett életet élhessen. Mindazonáltal a magyarok 76 százalékának jövedelme nem éri el ezt az értéket, 45 százalékuknak pedig a szűkös megélhetéshez szükséges havi nettó 250 ezer forint sem jut.

Az elmúlt évek jövedelemnövekedése ellenére a magyar lakosság fele érzi úgy, hogy csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a megkérdezettek elsősorban az áremelkedésekkel és új kiadások megjelenésével magyaráznak. A magyar háztartások kétharmadának probléma a kiadások fedezése, harmadának nincsenek gondjai a hétköznapok anyagi terheinek fedezésekor. Ugyanakkor az aktív dolgozók esetében kedvezőbb a helyzet: 41 százalékuk teljes mértékben, 45 százalékuk pedig többnyire képes fedezni a kiadásait a fizetéséből.

Magyarországi szegénység; a német Der Spiegel felvétele.

A nehéz anyagi körülmények minden harmadik honfitársunkat kényszerítették arra a közeli múltban, illetve azt megelőzően, hogy családtagjaitól vagy barátaitól kérjen pénzügyi segítséget – 35 százaléknyian számoltak be ilyen helyzetről. A magyarok 22 százaléka lemondott valamilyen orvosi kezelésről, 21 százalékuk pedig visszafogta a fűtést otthonában az anyagi bizonytalanság hatására. Mindeközben a magyar szülők harmada arra kényszerült az elmúlt két évben, hogy ne egyen eleget annak érdekében, hogy gyermekét megfelelően táplálhassa.

A legfrissebb eredmények szerint a magyarok 32 százaléka nem tudna megbirkózni egy hirtelen keletkező, 100 ezer forintos kiadással rokoni vagy házastársi segítség nélkül. Ez látványos romlást jelez az előző adatfelvételekhez képest, vagyis 2023 novembere és 2024 májusa között az emberek jóval kiszolgáltatottabbá váltak. A magyar háztartások háromnegyede a közeli jövőben nem számít bevételnövekedésre, miközben a hosszú távú kilátásokat illetően a többség jellemzően borúlátó. Mindent összevetve jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek.

Emellett 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani. A fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.

Kilenc évvel ezelőtt írta az Infovilág: Orbán nyomor alapú társadalmat épít – a szegények és a középosztály fekete vasárnapja