Daniel Freund, az Európai Parlament képviselője 20 ezer aláírással ellátott levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, amiben az Európai Unió soros magyar elnökségének felfüggesztését követeli. Így fogalmazott: „Nem volna szabad hagyni, hogy a bűnöző magyar vezetés képviselje az Uniót”. Interjút kértünk Daniel Freundtól, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-párt német képviselőjétől, aki immár második terminusát kezdi meg az európai parlamentben, és aki a magyar ügyek és a térségünk kiváló szakértője is.
– Önt is felháborítja, mint oly sokakat, Orbán uniós elnökségi szlogenje, ami se nem ötletes, se nem egyedi? – kérdem Daniel Freundtól.
– Teljesen világos, hogy Trump szlogenjét ültette át Orbán Európába: „Tedd Európát ismét naggyá!” Ezzel az a lenagyobb baj, hogy arról a Trumpról beszélünk, aki elnézte volna, hogy a saját alelnökét, Mike Pence-t fölakasszák és lázadást szított hatalmas tömeggel a Capitoliumon, ahová erőszakkal be is törtek. Így akart véget vetni az amerikai demokráciának. Ezt a szlogent akarja Orbán újrahasznosítani? Számomra veszélyes üzenet. Ismerjük Orbán Viktort, aki állandóan felfegyverkezve harcban áll Brüsszellel. Remélem, nem következik be, de olyan érzésem van, mintha ezzel a kapitóliumi lázadásra is emlékeztetni vagy figyelmeztetni szeretne.
– Óriási félelmek voltak szűk egy éve, hogy ha nem sikerül megválasztani azonnal az Európai Tanács új elnökét, akkor Orbán veheti kezébe a tanács irányítását. De felgyorsultak a folyamatok, ettől már nem kell tartani.
– Az elnökség soha nem jár egyedüli kormányzással. Azt látom, hogy a tagállamok tartanak a magyar elnökség miatti kockázatoktól és ezért fél szemüket rajta tartják. Félek attól is, hogy az EU elveszteget fél évet, miközben sorsdöntő eseményeket, időket élünk meg. Amikor a bizottság ötéves programjáról tartanak vitát. Amikor a csúcsvezetői és egyéb vezetői pozíciókról kell döntést hozni. De Ukrajnában is feszült a helyzet egyrészt, mert a háború kezdete óta nem láttunk olyan intenzív támadásokat, mint amilyeneket most. Nem tudjuk, hogy kitart-e és hogyan Kijev – a következő télig. Tartok attól is, ismerve az előzményeket, hogy amikor Ukrajna támogatásáról kell majd szavazni vagy az orosz szankciókról, akkor megint feltételeket fog szabni az Orbán-kormány, s megint engedni kényszerülünk neki?
– Magyarán: megint lehet attól tartani, hogy ezt az elnökséget a saját érdekében arra fogja felhasználni, hogy felgyorsítsa a befagyasztott forrásinak a feloldását?
– Igen, kifejezetten attól tartok, hogy ilyen előnyt akar majd magának szerezni a most kezdődő félévben. Hisz’ több száz ülést fog maga levezényelni. Sőt, maga is meghatározhatja a napirendet, vezeti és lezárja – ki tudja, milyen stádiumban és milyen céllal – a vitákat, üléseket. Nyilván a neki tetsző napirendeket fogja előnyben részesíteni, míg a többit esetleg teljesen elhanyagolja. Ennek jelét már meg is tapasztaltuk, hiszen a jogállami kérdésekkel nem akar foglalkozni. De legalább a most leköszönő belga elnökség erre figyelmet fordított. Már csak azért is nagy figyelmet fordít majd a befagyasztott források visszaszerzésére, mert különben azt a részt, amit az év végéig nem tud lehívni, azt a határidő lejárta miatt egyszerűen el fogja veszíteni. Azaz: ha Orbán nem bizonyítja be, hogy a korrupciót kézzel-lábbal vissza akarja szorítani, ha nem állítja vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor kicsúszik a határidőből és végleg elúsznak a pénzek. Emiatt óriási nyomás lesz a kormányon az év vége felé is.
– Miután az Orbán-kormány Oroszország és Kína elkötelezettjének és Európán belül e kettő legszorosabb barátjának számít, elképzelhető, hogy az őket érintő bizonyos stratégiai információktól elzárják őt, nem osztanak meg Orbánnal minden szenzitív információt?
– Ilyen helyzetben természetesen nem lehet, nem szabad érzékeny stratégiai információkat megosztani a magyar kormánnyal. De hogy ez miként valósítható meg, az nem világos, hiszen a tanácsi üléseken csak ilyenek hangzanak el. Teljesen nyilvánvaló, hogy az utóbbi két évben a magyar kormány a Kremlt folyamatosan a védelmébe veszi. Ez egy őrülten nehéz helyzet.
– Mitől tart a legjobban a következő fél évben? Mi lehet tenni azért, hogy elkerülhető legyen: ne blokkoljon semmit a magyar kormány, és ne akasszon meg fontos ügyeket?
– A korrupció megfékezése nemcsak Magyarországon, de az EU-ban is fontos folyamat, amit nyilván hanyagolni fog a kormány. Ugyanakkor már vannak napirendre érett ügyek, amik fél év alatt elévülhetnek, ha nem foglalkoznak velük. Attól tartok, ezeket majd újra csak a lengyel, a következő soros elnökség idején lehet majd elővenni. A jogállami normasértéseket sem lehetne levenni a napirendről. És Ukrajna támogatásának halogatása vagy megakadályozása súlyos következményekkel járna.
– De talán az európai védelmi politikában lehet valamilyen konszenzus, mert Orbán ennek látja értelmét. Persze a NATO ezt összeköti azzal, amit már jó előre jelzett is, hogy nagyobb részt kell vállalnia Európának az ukrajnai háborús konfliktusban.
– Mondjuk, az ilyen ügyekben a magyar kormány nem oszt, nem szoroz, mert a minapi döntéshozatalok is bebizonyították: Orbánék nélkül is keresztül lehet vinni az Ukrajnának szánt támogatásokra vonatkozó döntéseket.
– Talán hallott Magyar Péterről, aki a magyar politika gyorsan feltörekvő csillaga lett. Szép eredményt és sok helyet szerzett az Európai Parlamentben és az itteni, fővárosi közgyűlésben. Hogyan látja őt onnan?
– Nézze, aki felveszi a harcot az orbáni korrupció és cimborái ellen, és aki vissza akarja állítani a jogállamot és újraépíteni a demokráciát, azzal én szívesen leülök beszélgetni.
– Önök most elveszítették legszorosabb szövetségeseiket, a momentumos magyar képviselőket a parlamenti frakcióban…
– Igen, ahogy látom, Magyar szinte teljesen felszámolta az ellenzéket. De az, hogy ő mennyire megbízható, szavahihető, s hogy mennyire tud segíteni az orbáni rendszer felszámolásában, azt egyelőre nem tudom. Nem találkoztam, nem beszéltem vele. Remélem, hogy összefutunk és beszélünk majd a parlamentben. Bár az ő befutott jelöltjei is egyelőre zsákbamacskát árulnak, semmi sem tudható róluk. Nem tudok arról, hogy nyilvánosságra hozták volna a programjukat… Szóval nem tudom, mire számítsak a részükről.
– Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok a következő öt évre.

