Az ENSZ Biztonsága Tanácsának tagjai, állandó vagy nem állandó státuszuktól függetlenül, az abc sorrendjében havonta töltik be a testület elnöki tisztét. Júliusban ezt a posztot Oroszország kapta. Ennek megfelelően az Orosz Föderáció július 16-án „Multilaterális együttműködés egy igazságosabb, demokratikusabb és fenntarthatóbb világrend érdekében” címmel összehívta a Biztonsági Tanács ülését. Erre az alkalomra New Yorkba érkezett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az ország egykori ENSZ-nagykövete, aki a testület e havi elnökeként vezeti a Biztonsági Tanács munkáját. (A nyitó kép forrása: www.br.de.)

Az alábbiakban – kommentárok nélkül – a Biztonsági Tanács állandó tagjai megnyilvánulásainak lényegi elemeit ismertetjük. Franciaország esetében, sajnos, még nem áll rendelkezésre információ, de az bizonyos, hogy nem az orosz és kínai téziseket ismételgették. Az, hogy Moszkva éppen ebben a témában rendezett BT-ülést, sokatmondó a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet sajátosságait illetően.

Lavrov felszólalásában az Egyesült Államokat kivételezettséggel és egy olyan „szabályokon alapuló rend” előmozdításával vádolta meg, amely fenyegeti a multilateralizmust és a nemzetközi jogot. Kijelentette: Washington feltétel nélküli engedelmességet követel szövetségeseitől azok nemzeti érdekeivel szemben is. Utalt a NATO „gátlástalan” bővítésére Európában – Moszkva ismételt figyelmeztetései ellenére –, és arra, hogy a különleges katonai műveletet Ukrajnában azért indították el, hogy megszüntessék az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyt. Azzal vádolta meg Washingtont, hogy sakkban tartja az egész Nyugatot és szélesíti a kereskedelmi és gazdasági háborút mindazok ellen, akiket nemkívánatosnak tekint. Mindent megtesz a globális rend felbontására azért, hogy visszatartsa Oroszországot, Kínát és más országokat, melyeknek független politikáját saját hegemóniája elleni kihívásnak tekinti.

Lavrov a multipoláris világ elismerésére és békére szólított fel Ukrajnában Putyin elnök feltételei alapján, amit – mint mondta – Kijev elutasított.

Amerikai részről képmutatásnak nevezték, hogy az oroszok BT-ülést hívtak össze a multilaterális együttműködés témájában akkor, amikor tudatosan és durván megszegik az ENSZ Alapokmányának alapvető pilléreit. Brit részről – utalva Oroszország Ukrajna elleni inváziójára – kijelentették, elfogadhatatlan, hogy erős országok büntetlenül le tudjanak rohanni más országokat. Elmondták: Oroszország továbbra is aláássa a nemzetközi intézmények iránti bizalmat, és felhívtak arra, hogy az ENSZ és a nemzetközi struktúrák jobban tükrözzék a mai világot, minden állam, így a fejlődő országok prioritásait is.

A BT elnökéhez fordulva brit szónok kijelentette: „…Amíg ön elmondja nekünk, hogy a világrend miként lehet igazságosabb, demokratikusabb és fenntarthatóbb, addig az önök hadserege módszeresen bombázza Ukrajna polgári lakosságát egy nem provokált agresszív háborúban, az ENSZ Alapokmányának durva megsértésével.” Továbbá: Ukrajna lerohanása emlékeztető arra, hogy Oroszország valójában milyen világrendet akar.

Kínai részről kifejtették, hogy az „egyes országok által” meghirdetett „szabályokon alapuló nemzetközi rend” a nemzetközi jogon kívüli párhuzamos rendszert igyekszik létrehozni és „legitimációt adni a kettősbeszédeknek és kivételeknek”. Felszólították a NATO-t, hogy hagyja abba a „bajkeverést”, és aggodalmukat fejezték ki a „blokk” bővítésére irányuló törekvések miatt, amelyek hamis narratívákat alkalmaznak és a „táborok” közötti konfrontáció kiélezése irányába hatnak.