Pillanatok alatt felszökhet az olaj ára Magyarországon és akár áramkimaradások is lehetnek – így vetíti elő a Politico azt a helyzetet, ami következménye lehet annak, hogy Ukrajna az oroszokkal szembeni szankciós szigorításnak betudhatóan nem engedi tovább Magyarországnak a területén áthaladó Barátság vezetéken a Lukoil-olaj szállítását.

A Politico cikke szerint Orbánéknak versenyt kell futniuk az idővel, ha nem akarják, hogy akadozzék az olajellátás. Magyarország olajbehozatalának 70%-a orosz eredetű, s ennek a fele a Lukoiltól érkezik. A Keleti Tanulmányok varsói központjának elemzője szerint heteken múlhat, hogy az ukrán szigorítás ne okozzon súlyos helyzetet Magyarországon. Szijjártó Péter az ukrán intézkedés nyomán bejelentette: hosszú távon okozhat energiaellátási problémákat Kijev döntése. Holott – mint mondta a külügyminiszter –, az ukrán hatóságok hajlandóságot mutattak az ügy rendezésére, de úgy látszik, ez a kísérletük kudarcba fulladt. Persze ezzel egyidőben nyomban jelezte azt is, hogy Lavrov orosz kollégájával azonnal egyeztetett, és „Szergej megígérte, találnak megoldást a váratlan helyzetre”.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov Ukrajna szemére hányta, hogy Kijev politikai döntést hozott, ami súlyos helyzetet idézhet elő mindazokban az országokban, amik máig orosz energiát vásárolnak. A cikk szerzője persze nyomban kapcsolódási pontokat is talált az események láncolatában, hogy mitől feszült az ukrán–magyar viszony. Elsőként említette, hogy Zelenszkij elnök keményen visszavágott Orbánnak, amikor legutóbb önsztából, ki, ha én nem alapon Moszkvába ment, és utazását békemissziónak titulálta. Továbbá: a magyar kormány még mindig nem hajlandó a fegyverszállításokban Ukrajna megsegítésére.

Inna Sovsun, az ukrán parlament energiaügyi bizottságának a vezetője úgy fogalmazott, hogy két év türelmi időt adtak azoknak az országoknak, amik nem tudták azonnal megoldani olaj- és gázszállításaikat – szemben az uniós országok többségével. Még ma is napi 200 ezer hordó nyersolaj áramlik a Barátság vezetéken. Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország vásárolta továbbra is az oroszoktól az energiát. Moszkva tavaly 180 milliárd dollár bevételt ért el olajexportja révén.

„Abszurdnak tartjuk – nyilatkozta Inna Sovsun képviselő asszony –, hogy úgy tesznek szert ekkora profitra, hogy a saját terméküket a mi területünkön keresztül szállítják és ezt a pénzt aztán arra használják fel, hogy minket legyilkoljanak. Mi tényleg megpróbáltuk diplomáciai úton rendezni a problémát, de nem vezetett eredményre. Így más formát kell találnunk ahhoz, hogy szót értsünk egymással…”

Úgy tudható, hogy Szlovákia felé egyelőre nem zárták el a csapokat az ukránok. Nem mellesleg: más orosz cégek, a Tatnyeft és a Rosznyeft útvonalán ugyancsak akadálytalan a szállítás. Feltehetően nem sokáig – véli az elemző. Most egyrészt a Rosznyefttel kell feltehetően újabb szerződést kötnie a magyar kormánynak és a 90 napra elegendő stratégiai tartalék felhasználása sem kizárt. A Politico megkeresésére sem a magyar, sem az ukrán kormány nem reagált, és persze a MOL meg a Lukoil sem. A Kiyiv Independent a Politico nyomán dolgozta fel a két ország között igencsak kiéleződött konfliktust.

A holland igazságügyi és nemzetbiztonsági miniszter, David van Weel, nem bojkottálja a Budapesten ma kezdődő informális uniós találkozót – számol be erről az NL Times. Orbán önkényes „békemissziója” Moszkvába és Pekingbe óriási felháborodást keltett a tagországok többségében. A holland kormányfő maga mondta el, hogy miután nem a téma nem került szóba a legutóbbi, hágai kormányülésen, ezért a miniszter elfogadta a magyar kormány meghívását.

Az Európai Politikai Közösség múlt hét második felében az angliai Woodstockban tartott csúcstalálkozóján – az NL Times értesülése szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rossz ötletnek találja az Orbánnal szembeni bojkottot, miközben Ursula von der Leyen kifejezetten arra kérte az uniós biztosokat, hogy mellőzzék a magyar elnökség által szervezett találkozókat. „Provokációra provokációval válaszolni nem célravezető” – mondta az Európai Tanács elnöke. A holland igazságügyi és nemzetbiztonsági miniszter, David van Weel egyébként úgy tartja, hogy épp a jogállam lebontása miatt van szükség a tárgyalásra a magyar kormánnyal, hogy jobb belátásra bírják. Emellett találkozni akar a civil szervezetekkel és kutatókkal is.

Debrecen ad otthont a Nemzetek Ligája Izrael és Belgium közti meccsének – adta hírül a Jerusalem Post. A mérkőzésre szeptember 6-án kerül sor – méghozzá zárt kapuk mögött. A Belga Futball-szövetség biztonsági okokból nem volt hajlandó fogadni az ellenfelet Brüsszelben, ezért Magyarország felajánlotta segítségét.

A BBC információi szerint belga városok is érdeklődtek a verseny megrendezése iránt, majd mindegyik elállt tőle – biztonsági kockázatokra hivatkozva.