A világgazdaság irányát is meghatározza az amerikai elnökválasztás. Milyen hatással lenne a vállalkozásokra, ha Donald Trump megnyerné a második hivatali ciklusát? Ha kormánya ismét konfrontatív kereskedelempolitikát folytatna, különösen Kínával szemben? A következmények nem csak a két szembenálló felet érintenék. (A nyitó kép forrása: millasreggeli.hu)
A Roland Berger, egyetlen, európai eredetű stratégiai tanácsadó cég szakértői az Oxford Economics modellje alapján azt prognosztizálják, hogy egy kereskedelmi háború a 2025–28 között a bruttó hazai termék 4%-ának (891 milliárd dollár) megfelelő kárt okozna az USA gazdaságának a 2023-i számokat alapul véve. Kínában a halmozott veszteség a bruttó hazai termék 10%-ára (—> 1638 milliárd dollár), Európában pedig 3%-ára (475 milliárd dollár) rúgna. Egyebek között ezeket állapítja meg a Roland Berger a „Trump 2025” című tanulmányában.
„Egy második Trump-időszak hatása a vállalkozásokra világszerte érezhető lesz. Az Egyesült Államokkal üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak már most megelőzés céljából kockázatelemzéssel és forgatókönyv-tervezéssel kellene foglalkozniuk, hogy felkészüljenek a közelgő változásokra, különösen a kereskedelmi akadályok, például a vámok miatt” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.
A protekcionizmus súlyosbítaná a nemzetközi kereskedelmi konfliktusokat
Trump első hivatali idejét magabiztos kereskedelmi magatartás jellemezte, különösen Kínával szemben a magasabb vámok és kereskedelmi akadályok formájában. Bár Trump utódja, Biden tovább vitte ezt a vonalat, a Roland Berger szakértői feltételezik, hogy egy második Trump-időszakban a politika tovább szigorodik. Ha Trump valóban vámot vet ki a kínai importra, ahogy azt a választási kampánya során javasolja, a hatás óriási lenne. Egy ilyen forgatókönyv tovább növelné a feszültséget a világ két legnagyobb gazdasága között, és az amerikai és a kínai technológiai és feldolgozó-ipari ágazatok további szétválására kerülhet sor.
Az amerikai M&A-piac új lendületet kapna
Ami az adópolitikát illeti, a Roland Berger szakértői arra számítanak, hogy a Trump által első hivatali idejében az adócsökkentési és foglalkoztatási törvény (—> Tax Cuts and Jobs Act/TCJA) részeként bevezetett összes adókedvezményt meghosszabbítják, mielőtt 2025 végén lejárna – legalábbis, ha a republikánusoknak sikerül tiszta vizet önteni a pohárba. Ha a TCJA ezen lejáró intézkedéseinek folytatása mellett döntenének, az 2035-ig 3,4 billió dollár hiányt okozna a költségvetésben. Bár a további adócsökkentésekről nyilvánosan vitáznak, az államadósság mértékét tekintve valószínűleg nehéz lesz megvalósítani őket.
A tanulmány szerzői arra is számítanak, hogy a vállalkozásbarát szabályozási környezet kilátásba helyezése egy második Trump-időszakban újra fellendíti a cégek helyzetének megszilárdítására irányuló tevékenységet (az M&A-t) az Egyesült Államokban, ahogyan az már Trump első hivatali ideje alatt is történt a világjárvány kezdetéig. A fúziók és felvásárlások (M&A-tevékenység) értéke az Egyesült Államokban 2016-ban, a Trump elnöksége előtti évben mindössze 13,4 milliárd dollár volt, 2019-re azonban 21,6 milliárd dollárra nőtt.
Az energiapolitika teljes megfordítása
Első elnökségének első heteiben Trump elődeinek több mint 100 környezetvédelmi szabályozását vonta vissza. A Roland Berger arra számít, hogy Trump ismét számos éghajlat-változási kezdeményezést fog visszavonni, ha visszatér a Fehér Házba, és ehelyett felújítja a fosszilis tüzelőanyagok termelésének növelésére irányuló erőfeszítéseket. A tanulmány ugyanakkor nem számít arra, hogy a Biden-féle inflációcsökkentő törvényt teljesen hatályon kívül helyezik – elvégre számos republikánus kormányzóval rendelkező állam, például Georgia (18 milliárd dollár) és Dél-Karolina (10 milliárd dollár) is részesül az inflációcsökkentő törvény szerinti beruházásokból. Ha azonban egy második Trump-kormányzat az inflációcsökkentő törvényt venné célba – például az adócsökkentések finanszírozására –, akkor valószínűleg az elektromos járművek, az elektromos töltőállomások, az energiahatékonyság és a napenergia-ipar támogatása lenne a leginkább veszélyben.
„Az inflációcsökkentő törvény nagyon sok vállalatot ösztönzött arra, hogy az Egyesült Államokban fektessen be. A vállalatoknak fel kell készülniük a különféle energiaár-tendenciákra, és fel kell készülniük arra is, hogy az egyes inflációcsökkentő törvényi támogatásokat csökkentik vagy teljesen megszüntetik” – mondja Schannen Frigyes.