(Írta: Fürdős Zsanett / https://welovebudapest.com) Van Budapest kertvárosában egy kastély, ami évek óta romosan áll a patak partján, de ha ez nem lenne elég, még süllyed is. A Bogáti-Hajdú-villa a 19. század végén épült vadászkastélynak, és mivel már akkor süppedős volt a talaj, a Loire-völgyi kastélyok mintájára ezt is lábazatra emelték. Bár egyszer már felújították, azzal inkább ártottak neki, ugyanis a még ép díszítéseit és tornyait is elvesztette. (A nyitó kép forrása: XVII. kerület anno – Facebook)

Bármennyire messzinek hisszük is Rákosmentét a belvárostól, már csak azért is érdemes kilátogatni Budapest kertvárosába, mert olyan izgalmas helyeket találhatunk itt, mint a Merzse-mocsár, az Erdős Renée-ház vagy a Rákos-patak, meg persze olyan beülős helyeket, mint a Rákos menti Serház vagy a Toro Rosso Pizza, de legalább ennyire megéri a legendás süllyedő kastély miatt is felkeresni a XVII. kerületet.

(Fotó: We Love Budapest)

A Rákos-patak partján álló kastélyt, vagyis hivatalos nevén Bogáti-Hajdú-villát még a 19. század végén építtette Bogáti-Hajdú Imre táblabíró romantikus, neogótikus stílusban. Értjük, hogy mennyire menőnek és stílusosnak számíthatott egy vízparti villa már akkor is, ám a patak közelsége egyben hátrányt is. A mocsaras, süppedős talaj miatt nem lehetett csak úgy felépíteni az épületet, úgyhogy az építőmesterek a Loire menti kastélyok mintájára lábazatra emelték.

Bár én már gyerekkoromban is süllyedő kastélyként ismertem ezt a hajdanán szebb napokat látott épületet, mindig azt hittem, hogy a süllyedés egészen új keletű dolog. Kicsit utánaolvasva kiderült, hogy ez már az elkészülte utáni években megkezdődött, annak ellenére, hogy a mocsaras területet az építés előtt lecsapolták és megszilárdították, úgyhogy a munkások nem végeztek túl jó munkát.

A kerület egyik ikonikus épülete a maga korában nemcsak jobb állapotban, de egészen más volt is: homlokzata színezett és díszített volt, a főbejárat előtt volt egy árkádos előcsarnok, ráadásul mégtornyai is voltak. A díszítettség eltűnését a második világháborúban és a szocialista időkben kell keresni: a kommunista hatalom nem díjazta a tornyokban, kupolákban és ornamentikában tobzódó épületeket, hiszen abban a kapitalista elitet látta, úgyhogy a háborúban megsérült épületeket vagy leegyszerűsítve állították helyre, vagy inkább elbontották.

A vadászkastély egészen a haláláig Bogáti-Hajdúé maradt, aki egyébként feleségével együtt rengeteget tett a környékért: ő volt a rákoshegyi Casino Egyesület elnöke és a helyi református egyházközség védnöke, felesége a jótékony nőegyesület vezetőjeként működött. És ők voltak azok, akik gyűjtést szerveztek a rákosligeti református templom harangjára is, valamint a máig használt úrvacsorai kelyhet és keresztelőedényt is ők adományozták a templomnak.

(Fotó: We Love Budapest)

A villa az 1960-as évekre a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat tulajdonába került, és a helyreállítása is megkezdődött – ennek eredménye lett a ma is látható, egyszerűsített forma. Az akkor lakatlan épületet kisebb, komfort nélküli lakásokra osztották, és lényegében azóta is folyamatosan laknak benne, bár az állapotromlás a felújítás hiánya miatt elkerülhetetlen. Az évek során jó néhány ötlet is felvetődött, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a szebb napokat is látott, patakparti épülettel, így szó volt már sportszállóról, lovas panzióról és vadászkastély jellegű szállodáról, sőt, betegeket ápoló intézetről is.

A feltődött tervekből persze semmi sem lett, a helyi védettség alatt álló kastély állapota továbbra is romlik és süllyed, holott elég jó helyen van ahhoz, hogy akár egy kiülős étterem vagy valamilyen kulturális központ lehessen belőle, ahonnan a Rákos-patakhoz is le lehet sétálni.