Új kedvence van Donald Trumpnak a külföldi vezetők körében: Javier Milei, a bozontos hajú argentin elnök, akit saját hívei emlegetnek úgy, mint „az őrült” – írja Michelle Goldberg a The New York Timesban.

Milei lekörözte Orbán Viktort, immár nem a magyar miniszterelnök a legfőbb inspirációt a megválasztott amerikai elnök számára a „Tegyük újra naggyá Amerikát!” reklámterv megvalósításának szempontjából. 

Trump maga nevezte „kedvenc elnökének” az argentin vezetőt, és valójában Milei volt az, aki elsőként látogatta őt meg Mar-a-Lagóban a választási győzelem után. (Zárójelben elismerem, hogy ebben akár a földrajzi távolságkülönbség is közrejátszhatott: Mileinek egy óceánnyi előnye volt Orbánnal szemben a „Ki ér oda hamarabb gratulálni?”-versenyben.)

Azt viszont már nem lehet nem észrevenni, hogy – mint a The New York Times írja: az a bizonyos CPAC, a korábban Budapest által is szívesen látott Konzervatív Politikai Akció Konferencia a múlt héten, most első alkalommal Buenos Airesben tartott ülést. A jobboldali aktivisták ötletbörzéjének számító rendezvényen Lara Trump, a megválasztott elnök menye beszédet mondott, és abban méltatta Milei rendíthetetlenségét a költségvetési lefaragások folytatása területén. Leszögezte, hogy ők is ugyanezt fogják tenni az Egyesült Államokban.

Az, hogy Trump világában most Milei emelkedett magasba, fontos ideológiai fordulatot jelez jobboldali irányba – állapítja meg a lap kommentátora. Trump ugyanis először azzal vágott neki a Fehér Ház megszerzéséért való kampányolásnak, hogy kikelt a cégvezetők Amerikája ellen, és elutasította a jóléti szolgáltatások megnyirbálását, amiről például Paul Ryan akkori republikánus képviselőházi elnök álmodozott.

Trump 2015-ben még fogadkozott, hogy – ellentétben a korábbi republikánus vezetőkkel – nem fogja megnyesni a társadalombiztosítási juttatásokat, sem a Medicare, sem a Medicaid egészségügyi ellátást, ami az idősek, illetve a szegények javát szolgálja. Választási győzelme után Orbán lett az ikon azon jobboldali értelmiségiek körében, akiket a pénzügyi fegyelmezettségnél jobban érdekelte, hogyan lehet az államhatalom erejével átalakítani a kultúrát, jutalmazni a barátokat és megbüntetni az ellenségeket. Az olyan konzervatívok, mint J.D. Vance, a csodálat hangján szóltak arról, hogy az Orbán-kormány milyen nagyszabású támogatásokkal bátorítja a családokat a gyermekvállalásra.

Milei – írja Michelle Goldberg – egészen másfajta jobboldali. Ős libertárius, vagyis az egyéni szabad döntés maximalizálásának a híve, leszámítva egy kérdést, az abortusz ügyét. Azt hirdeti, hogy szabaddá kell tenni a droghasználatot, miként a szervkereskedelmet is. A házasság szerinte olyan szerződés, amelyet ki kellene vonni az állami szabályozás alól. Amikor egy évvel ezelőtt hivatalba lépett, pusztító hiperinfláció tombolt Argentínában. Milei olyan gazdasági sokkterápiát alkalmazott, amivel 30 százalékkal csökkentette a kormányzati kiadásokat. Visszafogta a nyugdíjasok támogatását, az oktatás finanszírozását, a szegénynegyedek élelmiszer-segélyezését. Bizonyos értelemben sikeres a politikája, az infláció visszazuhant. De a nyomorszinten élők aránya elnöksége első hat hónapjában 11 százalékponttal csaknem 53 százalékra emelkedett, az ország pedig recesszióba süllyedt.

Nem akarok ellentmondani a The New York Times szerzőjének azzal, hogy ez utóbbi „vívmányokhoz” hasonló eredményekre azért az Orbán-kormány is képes, mert a cikk alapvetően nem Magyarországról szól, hanem azt hangsúlyozza, hogy a Milei iránti hódolat annak a régimódi konzervativizmusnak az újjászületését jelzi, amely a minél kisebb kormányzatot tartja követendő modellnek.

Elon Musk hangoztatja is, hogy az amerikaiaknak el kell viselniük, úgymond, az átmeneti nehézségeket, amelyek a közkiadások csökkentéséből adódnak.

És hogy még jobban összezavarjuk a fejeket, a The New York Times cikkéből kitűnik: Milei, a maga vulgáris, elitellenes stílusával még a gazdasági megszorítások közepette is tetemes munkás támogatói réteget tudhat maga mögött. A politikája már húsba vág, de még mindig 55 százalékos az elfogadottsága.

Ha már szó volt Muskról, említsük meg azt is, hogy a bécsi Die Presse ismerteti az APA hírügynökség beszámolóját arról, hogy Orbán Viktor Miamiban találkozott Trumppal és Muskkal, a magyarok mindkettőnek bemutatták a 4iG vállalat HUSAT elnevezésű műholdprogramját.

Végül egy vicces fake-newsról. A Frankfurter Rundschau cikket közöl arról, hogy a német szélsőjobbosok – lényegében az Alternativa elnevezésű párt hívei – nyakló nélkül osztanak meg a közösségi felületeken mindenféle álhíreket, gyakran bevándorlóellenes éllel. A minap viszont egy egészen primitív hamisítást szúrt ki az egyik újságíró. A futótűzként terjedő álhír lényegében két összekapcsolt fotó. Az egyiken meleg karácsonyi fények, jólétet és rendezettséget sugárzó miliő, boldog adventezők, és a felirat: karácsonyi vásár Magyarországon. A másik képen néhányan lézengenek lepusztult bódék körül, félhomályban: ez lenne a karácsonyi vásár Németországban.

Csakhogy: a fagerendás házakkal övezett boldog magyar karácsonyozó-helyszín valójában nem más, mint a frankfurti Römer, a városháza előtti, ékszerdoboz szépségű tér. A másik fotó egyébként Berlinben készült, előnytelen szögből, holtidőben. Hamisítani tudni kell.