Fegyelmezettebb a magyar a nyugatinál?

A The New York Times is világgá kürtölte, hogy Richter Józsefen nem talált fogást az új koronavírus. Kifundálta a módját annak, hogy világhírű cirkusza ne menjen tönkre.

Szadán szerdán szafari parkot nyitott, ahol a cirkusz mintegy 100 állatát rakták ki a természet lágy ölére, s autós túrázók legeltethetik szemüket rajtuk az érdeklődők. A felhozatal: zsiráfok, tevék, elefántok és az úgynevezett zonkeyk/zebmárok, ami a zebra és a szamár keveréke.

Richter a Reutersnak elmondta, régi álma vált valóra, de eddig soha nem volt képes összehozni, mert a cirkusz üzemeltetése mellett nem volt ideje rá. Már az első nap is hosszú sor volt, az állatok engedelmesek, okosak, megszokták az emberek közelségét, sőt, élvezik a szabad közeget és azt, hogy megint rivaldafényben vannak. Elmondta, a szafari park nélkül kifogyott volna a tartalékaiból, könyörögni viszont nem akart adományokért.

A CNN üt fő híre közt szerepelt Magyarország. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet éves közgyűlése, a kongresszusi meghallgatások, az amerikai elnökválasztás és az amerikai gazdaság újranyitása mellett ott szerepelt a most elfogadott törvény, amely megtiltja a transzneműek jogfosztását, vállalt identitásának kinyilvánítását. Informál a beszámoló arról is, hogy eleve diszkriminációnak van kitéve az LMBTQ közösség, és a homoszexuálisok házasságát sem ismeri el a magyar törvény. Egyébként annak ellenére, hogy már nem friss hír, még mindig ez a téma szerepel a legtöbb médiaorgánumban, így az NBC amerikai tévében épp úgy, mint a BBC-ben. Előbbi felsorolja, hogy a törvénnyel szemben kifogást nyújtott be az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa, a magyar Pszichológiai Társaság és az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic, aki egyébként már előzetesen kérte a magyar parlamentet, hogy ne szavazza meg a törvényt. Az írás emlékeztet arra is, hogy ez az az kormány, amelyik a muzulmánokban látta a keresztény Európa legnagyobb fenyegetését, és ez az a kormány, amelyik betiltotta a gender-tanulmányokat az egyetemeken.

A brüsszeli székhelyű New Europe újság megírta, hogy Magyarország elutasítja az Európai Bíróság döntését a tranzitzónáról, s Bakondi Györgyöt idézte, aki a verdikt és a magyar alkotmány vélt összeegyeztethetetlenségére hivatkozott. Továbbá a magyar nép akaratára is, amit fontosabbnak tart kívülállók/idegenek politikai céljainál. Nem szólva arról, hogy nem tudható, hányan fertőződtek meg Balkánon ragadt 130 ezer menekültből, aki a kijárási tilalmak feloldásával minden bizonnyal útnak indul.

Magyarország és Ausztria nem csatlakozott ahhoz az uniós állásponthoz, amely elítéli Izraelt annak veszélyét látva, hogy az annektálja a palesztin területen lévő zsidó telepeket. Huszonöt tagállam egyöntetű álláspontját képviseli Josef Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, s mintha nem venne tudomást a két ellenvéleményről – derül ki a Jerusalem Post írásából. A magyar diplomácia ezért meg is kérdőjelezi a Borell-féle álláspont jogszerűségét, ugyanakkor Brüsszel szerint a főképviselőnek jogában áll a maga és a többség álláspontjának érvényt szerezni, arra hivatkozva, hogy Izrael szembemegy a nemzetközi törvényekkel.

Az osztrák külügyminiszter az uniónak az Izraellel szembeni előítéletes állásfoglalását kifogásolta és arra kérte kollégáit, kezdjenek párbeszédet a helyzet tisztázására. Magyarországgal közösen hívták meg Gabi Ashkenázi külügyminisztert az uniós külügyi tanács pénteki ülésére. Trump legutóbbi rendezési terve lehetővé tenné Ciszjordánia egyharmadát Izrael szuverén területének nyilvánítani, amibe a zsidó telepek is beletartoznának.

Az EFE Spanyol Nemzetközi Hírügynökség tudósítása alapján számol be a spanyol Clarin Mundo arról, mi az oka annak, hogy ezrével, mi több tízezrével haltak meg Nyugat-Európában a koronavírus-fertőzés miatt, miközben Kelet-Európában szinte mindenhol nagyon alacsonyak voltak az adatok – tekintve a fertőzötteket és az elhunytakat. Erre egyrészt az a magyarázat, hogy Nyugat-Európában már januárban halálos esetek történtek, a földrész keleti felében viszont csak március elején jelent meg a járvány, azaz volt idő és nyugati példa arra, hogy milyen hathatós intézkedéseket hozzanak a kelet-európai kormányok.

Másrészt az Olaszországgal határos Ausztria határ menti falvai kis létszámúak, szemben az olasz oldallal és fiatalabb is a lakosság a tiroli részeken. De például az is meghatározó volt, hogy a kelet-európai repterek az nyugatiakhoz képest kisebb forgalmat bonyolítanak le. Másrészt Rómát és Vuhant közvetlen járat köti össze, továbbá a textilipar révén Kínával sokkal kiterjedtebbek a kapcsolatok, mint Európa keleti részein. Harmadrészt: még ha nem voltak is nagyon szigorúak például a korlátozások, mégis voltak napok Magyarországon, amikor a lakosság 90%-a ki sem mozdult otthonról – a járvány legelején.

És a kelet-európai népek közül a magyar például sokkal komolyabban veszi a kormányzati intézkedéseket, mint a nyugatiak.