Gruevszki bukott macedón miniszterelnök, Bolsonaro ugyancsak bukott brazil elnök, Szafarov azeri baltás gyilkos és más kitűnő barátaink után legújabban Marcin Romanowski egykori lengyel igazságügyi miniszterhelyettes tapasztalhatta meg, milyen a magyar kormány szolidaritása a valódi veszélyhelyzet elől menekülők iránt.

Romanowskit „politikai okokból fenyegeti üldöztetés” – amit biztosan tudunk, mert ezt maga Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter mondotta – írja Arató András, a Klubrádió elnöke a Gazeta Wyborcza varsói lapban közölt, szarkasztikus hangvételű vendégkommentárjában.

Azok lelnek nálunk meleg, baráti honra, akik sokat tettek le a Nemzeti Szuverenista Internacionálé felvirágzásának asztalára – állapítja meg a szerző, és megjegyzi, hogy a magyar közvélemény jórésze nem tud sem Romanowski menedékjogáról, sem Gruevszkiéről, sem Bolsonarónak a magyar nagykövetségen lezajlott kalandjáról. Az „illiberális demokrácia” egyik kiemelkedő jellemzője ugyanis a média döntő többségének a propagandagépezet szolgálatába állítása.

Arató András szerint eljön hamarost az idő, amikor számos kitűnő magyar honfitársunk keres majd kellemes időjárással és vendégszeretettel teli környezetet a hosszú és gyümölcsöző pályafutásával kiérdemelt nyugdíjaséveihez.

A lengyel lap a szerzőt röviden bemutatva megemlíti, hogy a hatóságok megtagadták a frekvenciaengedély meghosszabbítását a Klubrádiótól, Magyarország vezető független rádióadójáról, amely így 2021 óta csak az interneten hallható.

Az európaiak ebben az esztendőben európaibb módon kezdtek gondolkodni – állapítja meg az EurActiv brüsszeli portál a 2024. évet áttekintő elemzésében. Ezt konkrét számokkal is alátámasztja, nevezetesen azzal, hogy a közvélemény-kutatási felmérések szerint az idén a megkérdezett EU-polgárok 51 százaléka válaszolta azt, hogy bízik az Európai Unióban, és csak 33 százalék azt, hogy bízik a saját nemzeti kormányában. Ez tehát 18 százalékos különbség az EU javára, és ennél nagyobb uniós előnyt több mint egy évtizede nem mértek.

Az Európai Unió egységét – olvasható a cikkben – a tagállami kormányok testületében, vagyis a Tanácsban kevés számú makacs tagország akadályozza, így nem beszélhetünk közös megközelítésről sem Ukrajna szuverenitásháborúját, sem a grúz EU-csatlakozási álom rémálommá válását illetően. Mindeközben romlik Európa versenyképessége – sorolja a negatívumokat az EurActiv.

Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra a kedvező folyamatra, hogy az európai jobboldal az elmúlt években minden különösebb csinnadratta nélkül változtatott az európai projekthez való hozzáállásán: 2016-ban még lelkesen ünnepelték a Brexitet, ma már alig akad köztük olyan, aki az Európai Unióból való kilépést szorgalmazza. Marine Le Pen például 2017-ben még népszavazást követelt a francia EU-tagságról, most viszont már azt sem szeretné, hogy országa kilépjen az euróövezetből.

Ami Oroszországot illeti, az volt a célja, hogy távol tartson egy országot a NATO-tól, és azt érte el, hogy két új taggal bővült az atlanti szövetség, az EU pedig új tagjelölteket üdvözölhetett, illetve kezdett és folytatott velük csatlakozási tárgyalásokat – értékeli a fejleményeket az EurActiv. Kitér arra, hogy az évzáró EU-csúcson a magyar miniszterelnök megismételte ugyan a karácsonyi tűzszüneti felhívását, de a jelek szerint ez mások képzeletét nem ragadta meg. A többi tagállam reagálásának a hiánya megerősítette azt, hogy az EU szilárdan Ukrajna mögött áll, pedig már csaknem három éve zajlik a háború.

A portál szerint az idei tisztújítások nyomán a megfelelő emberek kerültek a megfelelő helyre. Antonio Costa, az Európai Tanács új elnöke szót tud érteni Orbán Viktorral, Mark Rutte, az új NATO-főtitkár pedig szót tud érteni Donald Trumppal. A most kezdődő lengyel soros EU-elnökség előre lendítheti a biztonság ügyét, a lengyeleket követő dánok pedig elindíthatják a hosszabb távú uniós költségvetési tárgyalásokat és a migrációs politika újabb reformját.

A szélesebb összefüggések árnyékában persze a politikai mindennapokban néha disszonáns hangok kavalkádjából bontakozik ki az összkép. Jól példázza ezt a dpa jelentése, amely – a berlini Tageszeitung, a TAZ ismertetése szerint – a már említett Mark Rutte által a német hírügynökség számára adott interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök címére elhangzott, nem túlzottan visszafogott bírálatról szól. „Többször megmondtam Zelenszkijnek, hogy hagyja abba Olaf Scholz kritizálását, mert azt nem tartom tisztességesnek” – mondta a NATO-főtitkár.

Rutte szerint: amit a német kancellár Ukrajnáért tett, azért Kijev hálával tartozik neki, hiszen Németország az Egyesült Államok után a legtöbb katonai támogatást nyújtotta Ukrajnának.