Ha ki akarná léptetni az országot Orbán az Európai Unióból, akkor saját szavazóbázisát hagyná cserben – írja a Deutsche Welle. Pedig hát, évértékelő beszédében ismét az EU ellen tüzelte a hangulatot. Legalábbis mondatai spekulációra adtak okot. Márpedig nem az a típus, aki hagyja sötétben tapogatózni azokat, akiknek üzenni akar – írja az Oroszországból már kitiltott német lap szerkesztőségi cikkében.

Azzal a kivételes ellentmondással foglalakozik, hogy miközben Orbán állandóan szapulja a brüsszeli vezetést és az egész rendszert a Szovjetunióéhoz hasonlítja, aközben pedig minduntalan elismétli, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van.

Ha nem akarja a huxitot, akkor miért kelt ki ismét dörgedelmesen a közösség ellen? Miért lett ez megint kampánya témája? És miért ismételgeti azt szinte a kezdetektől fogva, hogy van élet az Európai Unión kívül is? Tavaly nyáron beindult a huxit-gépezet, amikor Kövér László úgy fogalmazott, hogy ha ma kellene szavazni uniós tagságunkról, akkor nemmel voksolna. A Magyar Nemzet és egyéb fórumok fölplankolták a témát, végül megint kiderült, hogy még Orbán saját szavazói is uniópártiak, négyötödük nemet mond a kiválásra az Európai Unióból.

Ez a forgatókönyv nem jött be tehát. Ráadásul Orbánnak elengedhetetlen szüksége van az unióra azért, hogy régiós hatalommá emelje az országot, hogy Közép- és Délkelet-Európát begyűrje. Ingatlanokba és médiakonglomerátumokba fektet a térségben, jelen van Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában. Ha nem maradna tagja az EU-nak, akkor nem vihetné be a hátán az unióba Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót, amely országok antidemokratikus rendszerükkel éppen Orbánt erősítenék. Szóval – jut a végkövetkeztetésre az elemzés – nem kilépni akar, hanem átalakítani az Európai Uniót, ahol nem lenne jogi és pénzügyi következménye annak, ha nem tartja magát az uniós alapértékekhez.

Tehát amikor Orbán kampánynyitó beszédében az Európai Uniót fenyegeti és a huxitot lengeti be, akkor nincs abban semmi ellentmondás, sőt mindebből logikusan ez következik.

Sokba fog még kerülni a jogállami küzdelem Magyar- meg Lengyelországnak – véli a Tagesschau, hisz’ 2020-ban Lengyelország 12 000 millió eurót, Magyarország meg ötezer milliót kapott. Ráadásul a koronavírus- újjáépítési alapot még egyikük sem kapta meg, mert az erre kidogozott program nem felelt meg az uniós elvárásoknak. S a tegnapi, de régóta sejthető elítélő határozat ellenére egy ideje még keményebben lép fel a két kormányfő az Európai Unióval szemben. Miközben az ellenkezőjére számíthatnánk. Ellenben az Európai Tanácsban meglesz a két országot elítélő, a szankciókat szorgalmazó többség. Hisz’ a jogállami mechanizmus alkalmazásához nem kell egyhangú szavazat. Márpedig, hogy csak a nagyobbakat említsük, Német-, Francia-, Spanyolország támogatja a pénzügyi támogatások megvonását.  Csakhogy ez még jó pár hónapba telik, míg megvalósul – írja a Tagesschau.

Varga Judit igazságügyi miniszter kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, amikor azt állítja, hogy a „gyermekvédelmi törvény” miatt ítélte el a magyar kormányt az Európai Unió – értelmezi a történteket a Der Standard.  

A The New York Times nemcsak mérföldkőnek nevezte a szerdai döntést, hanem azt is állítja, hogy új korszak kezdődik ezzel Brüsszelben. Az Európai Bizottság kezébe mind jogi, mind politikai értelemben új fegyvert ad széles értelmezési jogkörrel. Soha nem látott egység alakult ki a tagállamok között ennek a kérdésnek a megítélésében, ami egyben azt is jelenti, tovább durvul a két ország elszigetelődése az Európai Unióban.

A verdikt Orbán számára a lehető legkritikusabb időpontban jött, amikor erős ellenzékkel néz farkasszemet. Daniel Freund német európai parlamenti képviselő attól tart, hogy az Európai Bizottság azért igyekszik majd tompítani a bírósági döntés élét, nehogy az a vád érje, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba. Holott kötelessége minél előbb megkezdeni a jogi eljárást, mivel így is hónapokba telik, mire bármi történik. Ellenkező esetben Orbán Viktor eléri, amit elve akart, minél tovább húzni az időt, hogy közben pénzügyi következmények nélkül megnyerje a választást.

Magyarország készen áll több tízezer ukrán menekült befogadására – írta meg Gulyás Gergely bejelentését az orosz Lenta portál. Igaz, hozzátette, hogy elsődlegesen azt szeretné, ha nem törne ki az orosz–ukrán háború.  Hasonlóképpen tenne Lengyelország is, London azonban nem. A brit külügyminiszter úgy fogalmazott legutóbb, mivel a kérdés nem aktuális, hisz’ még nincs háború, egyelőre nem akarnak foglalkozni a potenciális ukrán menekültek ügyével.

Az RBK-Ukrajna azonban ezt kiegészíti azzal, hogy Orbán évértékelőjében, pontosabban kampánynyitó beszédében már jelezte, gazdasági visszaesést hoz, ha ellepik az országot az ukrán menekültek.