Teljes megfigyelői létszámban érkeznek hazánkba az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzetközi megfigyelői az április 3-i választásokra. Tartja-e magát a magyar kormány az EBESZ javaslataihoz, amelyeket négy éve fogalmaztak meg? Milyen következményei vannak egy választási törvénytelenségnek? – erről kérdeztük Katya Andruszt, az EBESZ szóvivőjét. (A nyitó kép forrása: republika.mk.)
EBESZ: Mi csak megfigyelünk, nem avatkozunk közbe
– A mi mandátumunk arra vonatkozik, hogy megfigyeljük a választást és utána javaslatokat tegyünk az adott országnak a választás átláthatóbb lebonyolítására… Még el sem mondtam a kérdésemet, máris mondja Katya Andrusz (balra), az EBESZ szóvivője, aki betekintést ad a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (Office for Democratic Institutions and Human Rights – ODIHR) munkájába… Semmilyen politikai véleményt nem nyilváníthatunk az adott kormányról.
– Igen, ezzel magam is tisztában vagyok. De önöknek is tudniuk kell azt, hogy sokaknak Magyarországon választási kérdésekben egyedül az EBESZ, illetve a nemzetközi szervezet/ek adják a reményt, hogy rendben lezajlik, illetve, ha nem, akkor annak lesz következménye.
– Lehet, hogy ebben talán igaza van, mivel Magyarország is EBESZ-tag, ezért kötelező meghívnia a választási megfigyelőket, ezt meg is tette az önök kormánya. Mi elfogulatlan véleményt, illetve javaslatokat fogalmazunk meg, és hónapok, esetleg évek múlva visszatérünk, hogy sikerült-e a javaslatainkat beépíteni az intézmények működésébe.
– Itt voltak négy évvel ezelőtt is. Akkor úgy minősítették a 2018-i választást, hogy az szabad volt, de nem fair, nem tisztességes. Visszatértek és mit találtak? A kormány elfogadta az önök minősítését és tett valamit a javaslataikkal?
– Először is, nemegyszer hallottam, hogy mi azt mondtuk volna: nem volt tisztességes a 2018-i választás. Talán egy újságíró vagy politikus találta ki. Mi ezt nem mondtuk, mert ennél sokkal bonyolultabb elemekkel tudjuk a választást értékelni.
– Minden bizonnyal az egyszerűség kedvéért fogalmaztak/fogalmaztunk így, nem gondolja?
– Nem kizárt, de ez akkor is sértés ránk nézve. De valóban, értékeltük és javaslatokat tettünk a kormánynak a megfigyelési tapasztalataink alapján 2018-ban. Ám attól tartok, türelmesnek kell lenniük ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire fogadta meg és építette be a választási rendszerbe az önök kormánya a javaslatainkat. Mert a mostani választáson tapasztaltakkal együtt a végső elemzést elkészítve tudjuk csak megmondani, hogy élt-e javaslatainkkal a kormány.
– Ezt nem nagyon értem, mert most már nem 2018-at írunk, hanem 2022-t.
– Ha megengedi, lenne egy megjegyzésem. Itt nem arról van szó, hogy mi bíráljuk a kormányt bizonyos mulasztása vagy hibája miatt. Mi csak segítjük a választási procedúra tökéletesítésében. Nem, nem foglalunk állást, nem az a fontos nekünk, hogy ki nyer, hanem az, hogy miképp. Az évek alatt kidolgozott módszereink szerint dolgozunk minden országban. Ezért tartják az ODIHR, az EBESZ választási megfigyelőinek munkáját megbízhatónak. Ezt mindenképpen meg szeretném értetni a magyarokkal, s ezért nem árt ezeket újra és újra elmondani.
– Világos, akkor úgy kérdezem, az önök módszertanát elfogadta a mi kormányunk?
– Igen. Hogy is mondjam… Amikor most Magyarországon voltam, akkor mindenki, akivel tárgyaltunk, elmondta, hogy maximálisan értékeli az ODIHR munkáját. Minden intézmény elmondta nekünk, hogy teljes mértékben aláveti magát a mi megfigyelőmunkánknak. Nagyon sok mindenkivel beszélgettünk: minisztériumokkal, választási intézményekkel, a mérvadó politikai pártok, a média, a civil szervezetek képviselőivel.
– Milyennek találták a választások előtti állapotokat? Beszéljünk például a kiegyensúlyozatlan médiáról! Vidéken nem értesülhetnek az emberek a közmédiából a másik oldal véleményéről.
– Igen, beszéltünk a különféle pártokkal, akik azt mondták, nem aggódnak azért, hogy nem tudnának szabadon kampányolni. Beszéltünk a média képviselőivel és a civil szervezetekkel is arról, hogy valóban nagyon korlátozott a magánjellegű médiához való hozzáférés. Tisztában vagyunk a szélsőséges jelenségekkel és a médiakonglomerátumok egy kézben való összpontosításával is. Hogy a médiapluralizmus és a sajtószabadság nem érvényesül kellőképpen.
– Másik szempont: összehasonlíthatatlanok a pártok pénzügyi forrásai a kormányéval a kampányban?
– Igen, fontos megállapításaink számos civil és párt elmondása alapján, hogy sokan nem bíznak a választási bizottságok munkájában, leginkább vidéken. Hogy a hatóságok nyomás alá helyezik az a választókat, legfőképp a köztisztviselőket, s valóban gond lehet az állami pénzekkel való visszaélés.
– Mit gondol a határon túli magyarok és a kivándorolt fiatalok megkülönböztetéséről? Semmit sem változtattak ezen sem. Előbbiek tudnak levélben szavazni, utóbbiaknak időnként száz kilométereket kell utazniuk, hogy szavazhassanak, mert csak személyesen tehetik azt meg.
– Ez tényleg olyan ügy, amit meg fogunk vizsgálni, amikor február végén a megfigyelők egy része, 18 munkatársunk Magyarországra utazik. Országszerte vizsgálódnak, hogyan jegyzik be a szavazókat, milyen a kampány médiája…erről lesz sajtótájékoztatónk. Mert a választásig tartó időszak monitorozását is fontosnak tartjuk a kimenetel szempontjából. A választások előtt néhány nappal érkezik a majdnem 200 megfigyelő. Ők pár napig maradnak. A választások másnapján szintén tartunk sajtótájékoztatót.
– Egy másik aggályt is megosztok önnel: négy évvel ezelőtt hosszú időre „leállt” a választási szerver. Az ellenzék furcsállotta, a kormány megmagyarázta: új, be nem járatott szavazatszámláló szoftvernél ilyen előfordulhat…
– Attól tartok, ezt ellenőriznem kellene, mi volt is négy évvel ezelőtt. Sajnos, a technika sok mindent képes produkálni. Ha viszont ez ismét előfordulna másodszorra is, akkor alaposan ki kell vizsgálnunk. De higgye el, most is számos szakértő, jogi, politikai, technikai figyel a lehetséges problémákra.
– A most elmondottak alapján ön demokratikusnak tartja a választási feltételeket, a jelenlegi kampánykörülményeket?
– Amit a most tudunk: a kormány az EBESZ által előírt alapelvekhez tartja magát, hisz’ erre kötelezettséget vállalt. Mi minden államot azonos mércével mérünk. A kormány pedig aláírta évekkel ezelőtt, hogy tartja magát a demokratikus alapelvekhez.
– Ha a választás napján egy adott helyen törvénytelenséget vagy gyanúsat észlelnek, akkor közbe tudnak avatkozni?
– Nagy súlyt fektet a módszertani előírásunk arra, hogy ne avatkozzunk közbe. Szigorú viselkedési szabályok szerint, mi csak megfigyelhetünk, jelentést írhatunk, nem segíthetünk, nem instruálhatunk, nem léphetünk közbe. Aki ezt nem tartja be, azt megfosztjuk mandátumától.
– És ha úgy látják, hogy tanácsaik ellenére a választás kimenetele nem felel meg a tisztesség elvének, mi lehet a jogorvoslat?
– A mi feladatunk a megfigyelésben kimerül. De az a tapasztalat, hogy a megfigyelők általában pozitív hatással vannak a választás lebonyolításának folyamatára. Azt nem mondom, hogy nincs jogorvoslat, de az már jogi szakértők dolga.