Idestova 48 órája ömlenek a Rogán Antalról szóló hírek a nemzetközi sajtóból. Néhány órája – például – a BBC budapesti tudósítója, Nick Thorpe azt jelentette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium arcul csapta Orbán legbizalmasabb emberét, közvetlen beosztottját. A NATO-szövetségesek között nagyon is szokatlan, példátlan intézkedés annak nyomán született meg, hogy az oroszok ukrajnai inváziója óta soha nem látott mélypontra jutottak a magyar–amerikai kapcsolatok alapvetően a magyar álláspont miatt.

Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete a jövő héten elhagyja állomáshelyét. Két és fél éves nagyköveti szolgálata alatt járta az országot, megismerte a vidéket is, és közben bírálta az Orbán-kormányt. Ahogy tette ezt a Rogánt érintő bejelentés alkalmával is, amikor így fogalmazott: nem az Egyesült Államok fenyegeti Magyarország szuverenitását, hanem a kleptokráciát kiépítő, irányító Rogán miniszter, aki mindig is saját zsebre dolgozott.

Ezek után nemcsak Szijjártó Péter sietett Rogán segítségére, de a 2018–2020 közötti amerikai (eredetileg szerencsejátékokkal, használt luxus ékszerek kereskedelmével foglalkozott) nagykövet, David Corsntein is a védelmébe vette őt…

„A távozó nagykövet lépése jól példázza a jelenlegi amerikai kormánynak a magyar kormánnyal szembeni ellenséges magatartását” – írta tudósításában Nick Thorpe, majd ezt kérdi: Eltörli-e Trump azonnal (beiktatása után) a Rogánra kivetett szankciókat? A válasz korántsem nyilvánvaló; már csak azért sem, mert (mint köztudott, Rogán felügyelte a hírszerzést is) számos NATO-tagország is jelezte: „nem tekinti megbízható partnernek a magyar kormányt a Putyinnal kialakított szoros kapcsolata miatt”. Mindezen túl Fidesz-berkekben régóta ismertek voltak magánbeszélgetésekben elhangzott azok a vélemények, amik kifogásolták Rogán és környezete életvitelét, és ami igencsak távol áll attól a konzervatív-keresztény értékrendtől, amit pártjával együtt fennhangon hirdet.

A Financial Times kiemeli a történetből, hogy „a kommunizmus óta nem volt olyan magasrangú politikai tisztségviselő, akit úgy tettek volna feketelistára, mint most Orbán kabinetfőnökét, Rogán Antalt, aki (egyebek között ma még) a médiát is felügyeli. Kiépítette, irányította az állami szintre emelt korrupciót, hasznát lefölözte – így jellemezte Rogán Antalt az amerikai pénzügyminisztérium. A Financial Times megjegyzi: miközben Orbánnal összecsapott a csomagoló Biden-kormány Budapest orosz és kínai kapcsolata, illetve a jogállami normasértések miatt, aközben Trump a magyar kormányfőt erős vezetőnek és példaképnek tartotta. Az ügyet jól ismerő amerikai forrás jelképes és megkésett lépésnek tartja a Rogán elleni verdiktet, aminek épp emiatt jelentéktelen hatása lesz, ráadásul a 2. mandátumát megkezdő Trump minden bizonnyal visszavonja a Rogán elleni szankciót.

A cikk szerzője, Dunai Márton kitér arra is, hogy Orbán jelenleg Indiában nyaral, ám kollégái azonnal védelmükbe vették Rogánt úgy, hogy támadták az USA magyarországi nagykövetét, állítván: David Pressman személyes bosszújáról van szó Rogán és a magyar kormány ellen.

A nagykövet egyébként nem szólt arról, hogy célkeresztbe kerül-e maga Orbán Viktor is, csak annyit emelt ki, hogy Rogán áll az országnak kárt okozó korrupciós hálózat centrumában. Rogán irodája a Financial Times megkeresésére így fogalmazott közleményében:  mihelyt Trump hivatalba lép, megteszik a szükséges jogi lépéseket, hogy megszüntessék az eljárást a magyar politikus ellen.

Manipulatív jelzővel illette Szijjártó kijelentését az ukrán külügyminiszérium, és erről még külön nyilatkozatot is kiadott – nyomatékot adva felháborodásának. A tárca szerint politikai kampánycéllal jelentette ki a magyar külügyminiszter: az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállításának a leállítása növeli majd az energia árát. Az Európai Bizottság már január 1-jén megállapította, hogy sem az energiabiztonságra, sem az árakra nem lesz hatással a gázszállítás leállítása. Az energiapiacon a bizonytalanságot mindig is Oroszország jelentette. Az Ukrajna ellen indított háborút követően pedig ez a nyomás csak továbberősödött Európára, miközben a kontinens békéjét is kockára tette az agresszor.

A helyzet épp a fordítottja annak, amit Szijjártó állít, ugyanis a gázszállítások leállítása hozhat biztonságot, mert többé Európa nem függ az orosz energiától. Az intézkedés két országnak okozott gondot, mindkettő másra akarja hárítani a felelősséget. Ha a magyar fél Oroszország megerősítését fontosabbnak tartja az uniós és az amerikai együttműködésnél, akkor ezt a nagy nyilvánosság előtt be kellen végre ismerni. Ukrajna kész elfoglalni Magyarország megüresedett helyét az EU-ban és a NATO-ban is, ha esetleg tagságát azt az oroszok által létrehozott, tagköztársaságokat tömörítő két szervezetre cserélné (Független Államok Közössége, Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete).

Az ukrán diplomácia a közleményében ehhez még hozzátette azt is, ha Magyarország tényleg hozzá szeretne járulni a háború befejezéséhez, akkor nem kellene aláásnia az uniós egységet, ehelyett az energiafüggőség megszüntetésén kellene dolgoznia, ezzel is biztosítva országa függetlenségét, ahogy ezt teszik mások Európában és az Egyesült Államokban is.