Az előválasztást vezető jelölt szerint a jövő évi választást az dönti el, hogy az emberek Orbánt vagy Európát választják-e? Hisz’ a tét nagy, megkaphatja-e Magyarország az uniós büdzsé neki jutó részét – tudósított a legfrissebb fejleményekről a Reuters alapján az US News and World Report.

A lap Bemutatja a 49 éves Dobrev Klárát, aki elsőként került ki az első fordulóból, növelve esélyét annak, hogy Orbán kihívójaként az első női miniszterelnök legyen hazánkban. Orbán és az ellenzéki összefogás támogatottsága fej-fej mellett halad. Orbán nemegyszer világossá tette ugyan, hogy az Európai Unió tagja marad hazánk, ennek ellenére folytonos háborút vív Brüsszellel, s azzal érvel, hogy utóbbi hatalmát korlátozni szükséges.

John Gizzinek, a NEwsmaX tudósítójának budapesti, magát megnevezni nem kívánó forrás úgy fogalmazott, könnyebb volt a tálibokkal szót érteni az afganisztáni csapatkivonáskor, mint az amerikai szövetségesekkel. Ráadásul ez épp aznap hangzott el – írja Gizzi –, hogy Szijjártó Péter Párizsban épp emiatt találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel. A kimenekítésben 60-70 magyar katona vett részt, és mintegy 500 menekültet hozott ki Afganisztánból nemzetközi összefogással. A magyar hírforrás úgy értékelte a történteket, hogy a Nyugat hitelességén esett csorba a hirtelen csapatkivonással. Ami pedig a magyar–amerikai kapcsolatokat illeti, többen is úgy fogalmaztak, hogy igencsak meglazult a Biden- és Orbán-kormány közti kapcsolat, mi több, a teljes bizonytalanság jellemzi. Ezért sincs egyelőre amerikai nagykövete Budapestnek, Biden feltehetően megvárja a kinevezéssel a tavaszi választásokat.

Andrej Babis cseh kormányfő példaképének tekinti Orbánt, nem véletlenül hívta meg a kampányhajrában, s nem kizárt, annak ellenére újraválasztják, hogy az egyik legkorruptabb politikus – írja Die Zeit. Erre a korrupcióra – a Pandora-jelentés szerint offshore cégeken keresztül vásárolt 15 millió euroért luxusvillát magának a Francia-Riviérán – épp azután derült fény, hogy találkozott Orbán Viktorral. A magyar kormányfővel közös sajtótájékoztatót is tartott, viszont a csehek megválogatták az újságírókat, kik vehetnek részt az eseményen. Ennek „megfelelően” – például – a sajtótájékoztatóról kitiltották a német Die Zeit és a francia Le Monde munkatársait. A cikk úgy véli, Babis kevésbé fanatikus, mint Orbán, sokkal inkább hasonlít az igazi demagóg és populista Donald Trumpra.

Orbán elérte, hogy a pápa megerősítse a családról alkotott ideológiáját budapesti látogatásán – olvashatjuk a Human Rights Watch és a Social Europe portálon az elemzést arról, hogy a „család, mint érték” kifejezés csereszabatos, az autokrata Orbán kezdetben a menekülteket hívta be ebbe az értelmezési szférába, aztán a gendert, s legutóbb az LMBTQ-közösségeket. Mindezekkel általában a korrupcióról, később a pandémiáról és a kínai ügyletekről vonta el a figyelmet.

Putyin a saját szavazóbázisát erősítette meg a kisebbségek elleni gyűlölettel. Orbán pedig az ő forgatókönyvéből játszik, és a lengyel kormányzó párt is ezt az irányt követi. Nem véletlenül erősítette meg az Európai Bizottság, hogy ezzel a törvénnyel diszkriminál a kormány, sérti az emberi méltóságot, a szólásszabadságot és a magánélethez való jogot. Azaz: olyan alapvető emberi jogokat, amelyek az Európai Unió alapértékeit adják. Itt viszont ismét kilyukadunk ahhoz, miért indokolt immár sokadjára a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás…

Eltűnt a csecsen elnök térképéről Magyarország és Grúzia – derült ki a 2007 óta elnöklő és most újraválasztott Ramzan Kadirov Instagram-oldalán, amit beiktatási ceremóniája alkalmából tett ki a közösségi oldalra – írja az orosz nyelvű, független Lenta portál.  Másik két hibát is felfedeztek az ünnepi esemény alkalmával falon virító térképen: a Kaszpi- és a Fekete-tengert szárazföldként tüntették föl. Kadirov minden idők legjobb választási eredményét érte el – méghozzá világviszonylatban, az Egységes Oroszoroszág színeiben induló jelölt 99,7%-os győzelmi eredményt mutattak ki.

A közszolgálati orosz tv és az orosz Gazétaarról írt, hogy 143%-kal nőtt a Magyarországra utazni kívánók helyfoglalása; a második helyre az Arab Emirátusok, a harmadikra pedig Ciprus került. Igaz, ezek az adatok járvány miatti szigorítások feloldása utáni helyzethez képest mutatnak változást. A cikk nem ír arról, mitől nőtt meg a hazánk iránti érdeklődés, de az Egyiptomba irányuló utazások száma csak 5%-kal nőtt, Horvátországba pedig annak ellenére utaznak kevesebben, mint hozzánk, hogy oda olcsóbb a repülőjegy.