(Írta: Ferenc SzéF) A humán veszteségekbe a halottak, az újra be nem vethető sebesültek, a hadifoglyok és a dezertőrök számítanak bele.

A Phenjan által frontra vezérelt 10 000 emberből ezer már biztosan halott, emellett kimagaslóan sok, eddig háromezer a sebesült. Ezt a magas arányt a szakértők a katonák rossz kiképzettségének és a silány felszereltségének tulajdonítják. A katonai elemzők szerint tízezer jól képzett katona esetében már a 800 fős sebesült-kontingens is magasnak számít. Megjegyzendő, hogy mindez egy alig két hónap alatt történt.

A veszteségeket növeli, hogy az ukrajnai fronttéri megfigyelők tapasztalatai szerint a koreaiak semmilyen körülmények között nem vonulnak vissza, hanem bármi áron teljesítik a kiadott előre nyomulási parancsokat.

Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin elnök megállapodása százezer fős, folyamatosan lehívható kontingensről szólt, amiből eddig tízezer érkezett a harci körzetekbe. Ugyanakkor sem Moszkva, sem Phenjan nem ismerte el hivatalosan az észak-koreai katonák ukrajnai bevetését. Amikor erről kérdezték, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni a jelentéseket, ehelyett átterelte a beszélgetés fonalát az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás bírálatára.

Zelenszkij ukrán elnök a hónap elején azt mondta, hogy az ukrán erők elfogtak két észak-koreai katonát, akikkel személyesen beszélt, és egyikük azt mondta, hogy katonatársai között tetemes veszteségek történtek, de ezeket tilos egymás között megbeszélniük.

Kutyaszorítóban a hadifogságba esett észak-koreai katonák Ukrajnában

A 4000 főre becsült észak-koreai áldozat – beleértve az elhunytakat, sebesülteket, eltűnteket vagy fogságba esetteket – a bevetett haderő 36 százaléka. A katonai megfigyelők szerint nem világos, hogy a sebesült észak-koreai katonák hol kapnak orvosi ellátást, illetve: mikorra tervezi Phenjan további csapatok küldését.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter november végi phenjani látogatásáról nem adtak ki olyan közleményt, ami a harci erők mértékéről vagy utánpótlásáról szólna. Ezt követően Dél-Korea fogadta Rusztem Umerov ukrán védelmi minisztert, ahol arról esett szó, hogy a két ország tegyen közös ellenintézkedéseket az Oroszországba irányuló fegyver- és humán szállítások ellen. Az együttműködésnek a felszínen is látható jele a két ország folyamatos titkosszolgálati kapcsolattartása, és információik kölcsönös megosztása a közvéleménnyel.

A The New York Times egy amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva arról számolt be,  hogy Oroszország további erősítést vár Észak-Koreától a következő két hónapon belül. A kért újabb kontingens létszámáról egyelőre nincs megbízható adat, de várhatóan mintegy 5000 főről lehet szó.

Észak-koreai csapatok szemléje Phenjanban (AP Photo)

Ukrajna, az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával együtt azzal gyanúsítja Észak-Koreát, hogy több mint 10 000 további katonát bocsát az orosz erők támogatására. Lee Seong-kweun dél-koreai törvényhozó – a szöuli hírszerző ügynökségre hivatkozva – azt állítja, hogy a magas áldozatok aránya a katonák modern hadviselésben szerzett tapasztalatának hiányát és az orosz erők általi nem hatékony felhasználását tükrözi. Ridegebb megfogalmazások szerint az oroszok maguk helyett a koreaiakat küldik a „húsdaráló” jellegű, nyílt terepen folytatott műveletekbe, ahol könnyű prédái az ukránok tüzének.

A tavaly aláírt orosz–észak-koreai védelmi egyezmény kölcsönös segítségnyújtást ír elő a feleket érő külső agresszió esetén. Egyelőre egyik fél sem mutatott fel semmilyen jelet vagy bizonyítékot arra, hogy bárki megtámadta volna őket.

„Menj a pokolba!” – mondja az orosz nővér a koreai sebesültnek a túlterhelt hadikórházban # Orosz katonai küldöttség tárgyalt Észak-Koreában, nem is eredménytelenül #