Hetven kutató és 21 ország bevonásával készített nemzetközi tanulmány szerint négy százalékkal csökkent az öngyilkosságok aránya a pandémia első szakaszában. A kutatásban a Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien szakértői is részt vettek. Az osztrák arány megfelel a nemzetközi eredményeknek, a csökkenés nagyrészt a szociális intézkedéseknek köszönhető. (A nyitó képen a MedUni Wien kampusza © / AKH Wien / Houdek.)
A koronavírus-járvány első szakaszában, 2020 márciusa és októbere között 4 százalékal csökkent az öngyilkosságok aránya Ausztriában. Egy nemrég készített kutatás alátámasztotta, hogy ez nemzetközi szinten is hasonlóan alakult a pandémia első időszakában. A felmérésben 21 ország 70 kutatója vett részt, köztük Thomas Niederkrotenthaler és Paul Plener a Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien részéről.
Szakértők szerint részben a gyors szociális, egészségügyi és gazdasági beavatkozásnak köszönhető, hogy a krízis és a növekvő pszichés nyomás (növekedett például a depressziós és szorongásos esetek száma) ellenére az öngyilkosságok száma még csökkent is Ausztriában. Ilyen intézkedés például a felnőtteknek indított személyes vagy online pszichoterápiás kezelés, ami orvosi javaslatra ingyenesen lehet igénybe venni. Ezenkívül kibővültek a telefonos krízisvonalak, a munkaerő-piacon célzott támogatási programokat létesítettek és segítségnyújtási kezdeményezések is indultak egyes szomszédságokban (utóbbi Magyarországon is divatba jött a járvány elején). Ilyen szociális összefogásra általában természeti katasztrófák vagy terrorcselekmények után van példa.
Mivel azonban a pandémiás időszak már több mint egy éve tart, más országokhoz hasonlóan az osztrák lakosság is érezhetően kezd „elfáradni“. Ezeket a jeleket pedig nagyon komolyan kell venni, hogy a lelki problémával küzdők számának erőteljesebb emelkedését meg lehessen előzni – mondja Niederkrotenthaler. Már most szükség lenne például az ilyen szempontból legsérülékenyebb csoportok – az egészségügyben dolgozók, a lelki betegek, és az eddig elszigetelt diákok támogatására. Utóbbiakkal kapcsolatban Paul Plener hangsúlyozza, hogy Ausztriában és világszerte is a 15–25 éves korcsoport az, amelyben a leginkább jelentkezett a járvány okozta lelki megterhelés. Ennek az is az oka, hogy a szülők munkahelyi problémái, függőségei nagyban hatnak a gyerekek mentális állapotára is.
Az említett tanulmány, az „International Covid-19 Suicide Prevention Research Collaboration“ tizenhat, magas jövedelmű (Ausztrália, Ausztria, Kanada, Kína, Horvátország, Anglia, Észtország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Lengyelország, Dél-Korea, Spanyolország, USA) és öt közepes jövedelmű ország (Brazília, Equador, Mexikó, Puerto Rico és Oroszország) bevonásával készült, és a Lancet magazinban publikálták.