A brit The Guardian az orbáni uniós és NATO-problémát járja körbe azok után, hogy a Zelenszkij elnököt megalázó, botrányos fehér házi találkozót követően a magyar kormányfő megerősítette, hogy Trump elnök példáját kell követni.

Orbán aligha fogja elfogadni a (feltehetően csütörtökön) az EU-s válságtanácskozásra megszerkesztett, Ukrajnát támogató határozatot, amelyben benne van például az, hogy az orosz–amerikai megegyezés Ukrajna nélkül nem jöhet létre. Uniós diplomaták máris jelezték: őket egyáltalán nem lepi meg a magyar kormány viselkedése. Mi mást várhatnának tőle? A geopolitikai vihar elkerülése végett hirdették meg már Londonban – és folytatódik a toborzás e hét csütörtökén az EU-ban – a „Tettrekészek koalícióját”, elkerülve ezzel az Orbán okozta problémákat. Önkéntes alapon támogatják majd Ukrajnát pénzügyileg és katonailag egyaránt, illetve hajlandóak békefenntartókat küldeni akár már a tűzszünet idejére is.

Az uniós 27-ek gyakorlatilag működés- és határozatképtelenek, az egyik német elemző úgy fogalmazott: diszfunkcionális. A „Tettrekészek Koalíciója” viszont amolyan kormányok felett álló élcsapat lesz. A következő 10 évben legalább 500 000 millió euróval megnövelik katonai kapacitásukat és bevonják az Európai Befektetési Bankot is, amelyik az EU-nak egyébként nem adhat kölcsönt fegyverekre és lőszerekre.

Orbán már előre jelezte, blokkolja a következő csúcson az ilyen jellegű uniós terveket, pedig még csak a vázlata van meg ennek a tervezetnek. Ellenben várható, hogy Nagy-Britannia, Norvégia és talán még Törökország is csatlakozik ehhez az új formációhoz – már ami az európai katonai összefogást létrehozná.  Az uniós szankciók meghosszabbítása miatt azonban továbbra is fáj Brüsszel feje, mert a következő csomagot, amiben 1000 személy elleni szankció megújítása vár, köztük a Putyin elnök elleni is – a magyar kormány nem fogja megszavazni – előzetes infók szerint.

A régi logika szerint meglehetősen nehéz mostanság együttműködni, miután Trump már ott tart, hogy kukába dobja a több mint 80 éves transzatlanti szövetséget. Az EU-nak ezért önállóan lépnie kell – írja elemzőt idézve a The Guardian.

Fareed Zakaria, a CNN külpolitikai elemzője Amerika erkölcsi iránytűjéről beszélt. Kijelentette: még ha voltak is rossz lépések – Vietnam, Irak és Afganisztán –, hazája mindig a demokráciaépítés jegyében vállalt magára misszionárius feladatokat. Most már nemcsak az a baj, hogy az amerikai külpolitikai radikális irányt váltott, de a 250 éve létező erkölcsi útmutatás intézménye, eszmeisége is összeomlott. Ennek kapcsán nem véletlenül mutatta be Kossuth Lajos amerikai szobrát is, és beszélt arról a szabadságharcosról, akit még Amerikában is nagy tisztelet övezett. A pénteki Trump–Zelenszkij-találkozó alkalmával kirobbant fehér házi botrány kapcsán is Kossuthtal példálózott, s arra jutott, hogy Zelenszkij ingerült lett, amikor J.D. Vance alelnök felemelte a furkósbotot, amit viszont az ukrán elnöknek nem szabadott volna észrevennie.

Ugyanakkor Fareed Zakaria számára elfogadhatatlan, hogy a megtámadott ország vezetőjére támadva az agresszor oldalára látszik állni a Fehér Ház. A tekintélyes külpolitikai elemző egyébként rendszeresen példálódzik a magyar kormányfővel, olyannal, mint aki újdonsültként csatlakozott a világ autokratáihoz. A Trump-párti New York Post arról írt terjedelmes cikket (címe: Miért barátkozik Orbán Viktor Putyinnal és Trumppal is?), hogy mit suttoghat Orbán Trump fülébe. Mert Volodimir Zelenszkij már a múlt heti, még Kijevben tartott nemzetközi pódiumbeszélgetésen azt állította, hogy szerinte Orbántól jutnak ki az olyan infók Trumpékhoz, hogy – például – Ukrajnát nem kell felvenni a NATO-ba. Orbán Viktor emberei igyekeznek befolyásolni Trumpot. (Ettől egyébként a mostani amerikai elnök megválasztása után csaknem azonnal óvtak amerikai elemzők, attól tartván, hogy romba is döntheti Amerika eddigi, Ukrajnát támogató politikáját. Nos, ez zajlik a szemünk előtt…)

Az írás nem cáfolja, hanem inkább megerősíti Orbán tagadhatatlan befolyását az amerikai orosz–ukrán háború értelmezésében.

A The Kyiv Independent arra hívja föl a figyelmet, hogy Orbán oroszpárti politikája mellé állt a szlovák kormányfő is, és a csütörtöki EU-csúcson mindketten blokkolni fogják azt az Ukrajnát támogató határozatot vagy közös közleményt – ami egyébként egyhangú szavazatot követel –, ha nem szerepel benne az a kitétel, hogy az EU azonnali tárgyalásokat kezd Moszkvával a tűzszünet és a békekötés végett úgy, mint Washington. Orbán az álláspontját levélben küldte el az Európai Tanács elnökének, Antonio Costának, és a Reutersnek sikerült megszereznie.