A brüsszeli Politico – Marie Bjerre dán Európa-ügyi miniszter kijelentése alapján – arról írt: a július elsején hivatalba lépett dán soros EU-elnökség tovább kívánja vinni azt az eljárást, amely az uniós szerződés 7. cikke alapján folyik Magyarország ellen, mert továbbra is az alapvető európai értékek megsértését tapasztalják.

A dán miniszter konkrétan és határozottan csak azt ígérte meg, hogy az ő féléves elnöksége alatt is napirendre kívánja tűzni a – mondjuk így – magyar kérdést, és hozzáfűzte: Koppenhága azon dolgozik, hogy megoldást találjon.

Az összképhez tartozik azonban az is, hogy a 2018 óta elvben folyamatban levő eljárás mindeddig kimerült abban, hogy a féléves rotációban egymást váltó soros elnökségek rendre napirendre tűzték a meghallgatást. Az unió működési módjának bizarr, de legalábbis ironikus eleme, hogy még a tavalyi második félév magyar elnöksége is így tett, igaz, hogy csak vonakodva, és mondhatni közkívánatra, de beiktatott egy „magyarügyi” meghallgatást. Ezek a rendezvények azonban eddig soha nem vezettek sehova, mert az újra és újra kölcsönösen megismételt állítások után nem bocsátották szavazásra a kérdést. Ahhoz ugyanis, hogy az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát felfüggesszék, az összes többi tagállam egyetértésére lenne szükség.

A dán miniszter nyilatkozatáról szintén beszámoló EurActiv portál azt valószínűsíti, hogy ezt a folyamatot továbbra sem lehet eredményesen végig vinni. Marie Bjerre szavaiból inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a dán elnökség úgymond maximális nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az adja fel az ukrán EU-csatlakozás ügyében eddig tanúsított akadályozó magatartását. Koppenhága azt akarja elérni, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán EU-tagsága érdekében egyaránt előre tudjanak lépni. Az EurActiv mindenesetre hatalmasnak nevezi a magyar kormány által Ukrajnával szemben támasztott akadályt. Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök – vélekedik a portál – a jövő évi parlamenti választásokra tekintettel aligha fog enyhíteni az álláspontján. Ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajna és Moldova nem kapja meg az egyöntetű uniós támogatást a csatlakozási tárgyalások tervezett menetrendjéhez.

Az EurActiv kitér arra, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók sorrendben 18. intézkedéscsomagját is blokkolja Magyarország – ezt egyébként Szlovákiával együtt –, mert aggályai vannak az orosz energia behozatalának a megszüntetését illetően. Budapest a múlt heti EU-csúcson kisebb visszavonulót fújt azzal, hogy támogatta az eddig elrendelt szankciók hatályának félévente esedékes meghosszabbítását. Ha ezt nem tette volna – jegyzi meg a portál – valószínűleg fel kellett volna szabadítani Moszkva számára a milliárdokra rúgó, befagyasztott orosz állami vagyont.

Még az EU-bővítés témakörénál maradva, a Reuters előzetes helyzetelemzést közöl arról, hogy ma EU-moldovai csúcstalálkozót tartanak Chisinauban. Ez lesz az első ilyen jellegű rendezvény a brüsszeli irányítók és a moldovai kormány között. A hírügynökség idézi Cristina Gherasimov moldovai miniszterelnök-helyettest, aki azt mondta, hogy a maguk részéről még szeptember előtt szeretnék megkezdeni az érdemi csatlakozási tárgyalásokat, miután azok – miként Ukrajna esetében is – eddig csupán formális értelemben nyíltak meg júniusban, tényleges egyeztetés a tisztázandó szakkérdésekről még nem volt. Ami miatt Chisinau siettetné az érdemi tárgyaláskezdést, az a kormányfő helyettese szerint az intenzív orosz dezinformációs kampány, ami félő, hogy befolyásolhatja a szeptember 28-i moldovai parlamenti választás kimenetelét.

Az uniós diplomaták most azon törik a fejüket, miként erősíthetik meg Moldova majdani integrációja melletti elkötelezettségüket anélkül, hogy Ukrajnában olyan aggodalmat keltenének, hogy készek Kijevet mintegy hátra hagyni az út szélén.

A Reuters kitér arra, hogy Orbán Viktor szerint Ukrajna benpsátása az EU-ba azzal járna, hogy az unió belesodródik a háborúba. A hírügynökség megjegyzi, hogy a magyar vétó átfogóbb kérdéseket is felvet. Idézi Anastasia Pociumbant, a Német Külkapcsolatok Tanácsa kutatóját, aki szerint, ha az EU nem képes teljesíteni a korábban tett ígéretét, akkor felvetődik a kérdés, mennyire releváns még az unió ebben az új világrendben.

Egy másik Reuters-jelentés ismerteti a magyar kormány újkeletű lakásvásárlási, illetve -építési hiteltámogatási tervét. A cikk egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2010–24 között több mint háromszorosára drágultak a lakóházak, ami a legmagasabb érték az EU-ban, és messze meghaladja az 55,4 százalékos uniós drágulási átlagot.