Forrás: nyt.com LONDON – Több évtized után először jött létre közvetlen, intézményesített katonai együttműködés Nagy-Britannia és Németország között, miután Keir Starmer brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár csütörtökön történelmi jelentőségű védelmi szerződést írtak alá Londonban. A megállapodás nemcsak a két ország közti kapcsolatok új dimenzióját jelenti, hanem fontos üzenetet is hordoz Európa jövőbeli biztonságpolitikájáról – különösen Donald Trump amerikai elnök „Amerika az első” megközelítésének és Oroszország ukrajnai agressziójának fényében.

Mikor volt utoljára ilyen együttműködés?

A második világháborút követően Nagy-Britannia és Németország között soha nem alakult ki olyan mély és közvetlen katonai együttműködés, amely saját, kétoldalú keretek közt, NATO-n vagy EU-n kívül, kölcsönös védelmet és haditechnikai együttműködést fogalmazott volna meg. Bár mindkét ország NATO-tagként eddig is szövetséges volt, a mostani szerződés az első olyan formális és kizárólagos kétoldalú megállapodás, amely katonai, gazdasági, energiaügyi és migrációs kérdésekben is integrált együttműködést irányoz elő.

Mit tartalmaz a szerződés?

Az egyezmény értelmében a két ország vállalja, hogy a másikat ért fegyveres támadást saját elleni támadásként kezeli, és ennek megfelelően katonailag is segíti partnerét. Ez a megfogalmazás a közelmúltbeli brit-francia nukleáris együttműködéshez hasonló, és szorosabb koordinációt ígér a fegyveres fenyegetések kezelésében. A dokumentum emellett közös hadgyakorlatokat, fejlett fegyverrendszerek fejlesztését és a stratégiai védelmi tervezés összehangolását is tartalmazza.

Miért most?

A szerződés a globális biztonsági rend átalakulására adott válaszként született meg. Az USA külpolitikai kiszámíthatatlansága, különösen Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta, arra kényszeríti az európai hatalmakat, hogy saját kezükbe vegyék védelmük megszervezését. Eközben Oroszország ukrajnai háborúja is sürgetőbbé tette az európai biztonsági együttműködés mélyítését.

„Ez a megállapodás nem csupán hiánypótlás, hanem egyértelmű jelzés is: Európa nem kíván többé kizárólag az Egyesült Államok védelmi garanciáira támaszkodni” – mondta Georgina Wright, a German Marshall Fund párizsi vezető munkatársa.

A geopolitikai következmények

A brit–német védelmi szerződés új geopolitikai erővonalakat is felrajzolhat. Egyrészt felgyorsíthatja az EU–NATO kapcsolatok újraértelmezését, másrészt elősegítheti egy erősebb európai védelmi unió létrejöttét – függetlenül az Egyesült Államok változó szerepvállalásától. Németország példátlan lépésre szánta el magát: 2029-ig GDP-je 3,5%-ára növeli katonai kiadásait, ami a hidegháború vége óta a legnagyobb mértékű újrafegyverkezési vállalás.

Mark Leonard, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának igazgatója szerint a brit–német kapcsolatok eddig lassabban fejlődtek, mint a francia–német tengely. „A szerződés aláírása valóban nagy előrelépés, amely megalapozhatja a jövőbeli stratégiai szövetséget Európa három legerősebb hatalma között” – nyilatkozta.

Brexit utáni újraépítkezés

A „barátsági szerződésnek” is nevezett megállapodás egyúttal próbálkozás a Brexit után kialakult politikai és intézményi távolság áthidalására is. A német kormány tisztviselői szerint ez a szerződés fontos lépés a brit–német kapcsolatok újradefiniálásában, és egy stabilabb, intézményesített együttműködés alapját teremtheti meg.

A brit–német védelmi szerződés több mint politikai gesztus – a jövő európai biztonsági architektúrájának egyik alappillérévé válhat. Miközben Amerika egyre inkább befelé fordul, Európa kénytelen saját erőforrásaira és szövetségeire támaszkodni. Ebben a közegben Nagy-Britannia és Németország új szövetsége mérföldkő lehet – nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is.

A brit és német gazdaság stagnálásának idején a barátsági megállapodás tartalmazza a kereskedelmi kapcsolatok megerősítését célzó lépéseket, a tudományos kutatási partnerségtől a vasúti összeköttetések javításáig. Emellett több, a migrációval kapcsolatos intézkedést is tartalmaz.

Ezek között szerepel az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló új együttműködés, valamint a brit és német állampolgárok számára a brexit utáni egymás országába való utazás megkönnyítését célzó célzottabb intézkedések, például a brit állampolgárok számára a német repülőtereken való könnyebb áthaladás és a londoni látogatásra érkező német iskolások számára egyszerűbb követelmények.

A migráció volt a középpontjában Emmanuel Macron francia elnök brit látogatásának. Ő és Starmer úr megállapodtak egy „one-in, one-out” (egy be, egy ki) nevű kísérleti programban, amelynek keretében Nagy-Britannia hetente körülbelül 50 embert küld vissza Franciaországba, akik kis csónakokkal kockázatos átkelést hajtottak végre a La Manche-csatornán. Cserébe Nagy-Britannia befogad egy hasonló számú migránst, akiknek menedékjog iránti kérelmét már elbírálták.

Diplomáciai protokollból adódó okokból Merz látogatása szerényebb és üzletszerűbb lesz, mint Macroné, akit lovaskocsival vittek és bankettet rendeztek neki a windsori kastélyban. Macronnal ellentétben Merz nem államfő (Németországban az elnök szerepe nagyrészt protokolláris). Starmer úr a kancellár vendéglátója, míg III. Károly király Macron urat hívta meg, viszonozva ezzel a 2023-as franciaországi állami látogatását.

Amikor Trump szeptember közepén várhatóan ritka második állami látogatást tesz Nagy-Britanniában, ő is, akárcsak Macron, teljes pompával fogják fogadni. A hónap végén Trump félig magánjellegű látogatást tesz két skóciai golfklubjában. Ott várhatóan találkozik Starmerrel, de a királlyal nem.

Mégis, Merz úr esetében a pompa és a pompás ünnepségek hiánya nem sokat árul el a Starmer úrral való kapcsolata fontosságáról. Mindketten centristák, akik polarizált politikai rendszerekben küzdenek a kormányzásért.Mindketten viszonylag újak, ami azt jelenti, hogy évekig együtt dolgozhatnak. Starmer úr éppen most ünnepelte hivatalba lépésének első évfordulóját; Macron úr ezzel szemben elnökségének alkonyán jár, a franciaországi választásokra 2027-ben kerül sor.

Kép: pool foto