Lázár János, a kormányt kritizáló, ügyeletes emberarcú fideszes

Egykoron a majdnem mindig mosolygó, a kormánytól független újságírókkal is szóba álló Navracsics Tibort tartották emberarcú fideszesnek, egy ideje Lázár János vette át minisztertársa szerepét. Színészi eszköztárába tartozik, hogy időnként bírálja a kormányt, miközben nem győzi hangsúlyozni, hogy feltétlen híve a Fidesznek és Orbán Viktornak. Legutóbb ősbűnnek, a kormány egyik legsúlyosabb hibájának nevezte, hogy Paks 2 nem készül el az eredeti határidőre, 2023-ra, s legjobb esetben is a Szijjártó Péter külügyminiszter által minap belengetett évben, 2030-ban kezd áramot termelni. Valódi-e Lázár kritikus hozzáállása, vagy csupán stratégia a túléléshez? (A nyitó kép forrása: fuhu.hu)

Hogy Csányi Sándorral, az OTP bank elnök-vezérigazgatójával nem felhőtlen a viszonya, az fideszes körökben régóta köztudott volt, s 2013 nyarán már a nyilvánosság is értesült az ellentétről: Lázár akkor Magyarország első számú uzsorásának nevezte Csányit, olyan embernek, aki a „devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik”. Válaszul Csányi gúnyosan emlékeztetett a Lázár által „jól menedzselt trafikügyre”, erre Lázár riposztként „az országot polip módjára behálózó, magyarnak tűnő bank vezetőjének” nevezte Csányit, akinek „gazdasági túlhatalma egy demokráciában komoly kockázatot jelent”.

A hódmezővásárhelyi száműzetéséből az idei választás után visszatérő Lázár mostanában megint aktív: néhány héttel ezelőtt megerősítette, hogy nem ért egyet a vármegyék és a főispáni megnevezés visszaállításával, most meg itt a legújabb különvéleménye, pontosabban kritikája a kormány felé. A tihanyi Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó című vitasorozaton ősbűnnek, a kormány egyik legsúlyosabb hibájának nevezte, hogy Paks 2 nem készül el az eredeti, 2023-as határidőre. Ha minden a terv szerint haladna – így Lázár –, csökkenne az ország energiafüggősége, és nem kellene az áremelkedésektől rettegnünk.

A 24.hu-nak tavaly januárban adott interjújában Lázár hibának nevezte, hogy a kormány megfutamodott a vasárnapi boltzár kapcsán, de bírálta a kiskereskedelmi hálózatok adóztatását, az autóipar állami dotációjának csökkentését, és azt a véleményét sem rejtette véka alá, hogy kevesebb stadionépítéssel is beérné.

Volt idő, amikor Lázárt, a miniszterelnökséget vezető miniszterként okos, ügyes, dörzsölt, és főképp ravasz politikusnak látta mindenki. Akkor úgy tűnt föl, hogy már megszerzett mindent, valójában övé a hatalom, ráadásul úgy, hogy még főnöke, Orbán Viktor sem vette észre. A miniszterelnökhöz csak az ő testén keresztül vezetett az út, engedélye nélkül senki sem férhetett Orbánhoz, ő osztotta be a programját, döntött arról, hogy kivel és miről tárgyal.

Ez volt az egyik változat, egyúttal magyarázat arra, hogy Lázár többet engedhet meg magának, mint a fideszes politikusok legtöbbje. (Volt egy másik változat is, ami szerint Lázár csupán a miniszterelnök kedvenc játékszere. Ha ahhoz van kedve a miniszterelnöknek, száműzi Lázárt a vásárhelyi végekre, boldoguljon, ahogy tud, majd, ha úri kedve úgy tartja, maga mellé emeli miniszternek).

Lázár most az építésekért és a beruházásokért felel miniszterként és ebben a funkciójában látszólag hálátlan feladat elé állították: nem építenie kell, hanem építkezéseket leállítani. Pontosabban felülvizsgálni, mert – mint köztudott – kevés a pénz, és egy sor állami beruházásra nincs fedezet. Ebből a szempontból tehát Lázár élet és halál ura, Orbán most éppen megbízik benne, és még abba is belement a miniszterelnök, hogy saját rokonát, Vitézy Dávidot háttérbe szorítsák Lázárral szemben.

Lázár tehát időnként kibeszél a kánonból, de vigyázva, halkan, hogy amit mond, bármikor visszaszívható legyen. És ne feledjük: 2018-i menesztésekor volt egy rejtélyes, majdnem elfeledett mondata: húsz év múlva még mindig csak 64 éves leszek. – Gondoljon mindenki arra, amire akar. Vagy arra, amire mer.