Asztma+allergia+covid – nem elég az orrspray

A késő nyári, kora őszi időszak minden bizonnyal a legnehezebb az asztmában szenvedő sok százezer honfitársunk számára: a levegőben nagy sűrűségben jelenlévő pollenek, a viharokkal érkező pára és a megélénkülő széllökések által felkapott gombaspórák mind-mind hozzájárulhatnak az asztmások állapotromlásához, rohamaikhoz. Sokan ráadásul az allergiának hiszik a tüneteiket, és nem tartják meg a krónikus betegség kezelésére vonatkozó orvosi utasításokat, ami súlyos veszélyekkel járhat.

Tisztázzuk: mi az allergiás asztma, miért fontos, hogy egész évben figyeljünk rá, mire számíthatnak az asztmások a küszöbön álló újabb covid-hullámban? Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Az asztma a magyar lakosság huszadát érintő, nem gyógyítható, terápiával viszont biztonságosan karbantartható megbetegedés. Szerencsére ehhez ma már a technológiától is segítséget kaphatunk: az asztmateszt.hu oldalon például könnyen ellenőrizhető, hogy a megfelelő terápiát követjük-e és ennek tudatában konzultálhatunk kezelőorvosunkkal. Az asztma gyakran igen változatos és időszakosan jelentkező tüneteit egyébként a hörgőnyálkahártya gyulladása és az vele járó duzzanat okozza, ami így a légutak szűkülésével jár együtt. A terheléses asztmánál a fizikai aktivitások (sport, lépcsőzés, cipekedés), az allergiás asztma esetében pedig a különféle allergének (pollenek, por, gombák) okozzák leginkább a tüneteket. Ez utóbbiakban nem lesz hiány a következő hetekben, leginkább a parlagfű és a fekete üröm koncentrációja lesz rendkívül magas, de a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei és a gombaspórák is jelen lesznek a levegőben – sok-sok kellemetlen percet okozva százezrek számára, akár egészen az első fagyokig.

Egy tavalyi felmérés szerint a hazai 15–59 éves lakosság harmada vallja magát pollenallergiásnak, a jelenség tehát gyakorlatilag népbetegségnek számít a magyarok körében.

Eközben a statisztikák szerint az asztmásoknak csaknem a kétharmada is (!) allergiás valamilyen pollenre vagy poratkára – vagyis sokan vannak olyanok, akik allergiás asztmában szenvednek. Miért is fontos ezt tudni? A két elváltozás más-más terápiát kíván. Allergia esetén a konkrét allergén megtalálásán és a gyakran akár vény nélkül kapható gyógyszerek időszakos alkalmazásán van a hangsúly. Az asztma hosszú távú, következetes kezelési módokkal, a gyulladás tartós enyhítésével tartható kordában – vagyis az év minden napján, télen-nyáron oda kell rá figyelni.

Sajnos, még ma is csak idült légúti elváltozásnak számít az asztma hazánkban, mivel gyakran igen hosszan, akár évekig is panaszmentes lehet a beteg. Mindez oda vezet, hogy az asztmát sokan összetévesztik a szezonális allergiával, légúti fertőzésnek, „nyári influenzának” tartják. Ha pedig tudják is, hogy asztmájuk van, lekicsinylik és elhanyagolják a kezelést akkor, amikor nincsenek érezhető tüneteik, amikor elmarad a zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. Az asztmások számára a gyógyszeres terápia beállítása és tartós alkalmazása kulcsfontosságú, ezzel ugyanis elkerülhető az állapotromlás és a szövődmények kialakulása is – hangsúlyozza dr. Mucsi Jánostüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke.

Az allergének mellett az asztmások számára nagy fenyegetés a bakteriális és vírusfertőzés, hiszen a krónikusan gyulladt légutak ezzel szemben is védtelenek. Az ősz tehát nehéz időszak az asztmásoknak, ráadásul jól tudható, hogy egyelőre a koronavírus-járványtól sem szabadul meg a lakosság. Fontos tudni tehát, hogy az érzékeny, duzzadt légutakba beférkőző vírus könnyen okozhat kellemetlen és súlyos asztmás rohamokat, miközben az akut légúti szövődmények kialakulásának veszélye is megnő. Sajnos, az eddigi tapasztalatok szerint az asztmás betegek jóval nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelése a coviddal összefüggésben.

Hogyan kell tehát készülni erre az időszakra?

Az asztmások esetében érdemes fokozottan figyelni a már megszokott megelőzési-védekezési módszerekre (alapos kézmosás, maszk, távolságtartás), emellett különösen nagy szükség van a hatékony beteg–orvos együttműködésre. A mai modern terápiák szerencsére már a helyükön kezelik a pillanatnyi enyhülést hozó, inhalációs szteroidot nem tartalmazó, rövid hatású rohamoldó készítményeket és nem javasolják túlzott használatukat. Ezek ugyanis hosszú távon nem orvosolják a problémát, a kortiko-szteroid tartalmú gyulladásgátlókat és hörgőtágítót is tartalmazó inhalációs terápiák viszont tartósan segítenek az asztma féken tartásában és a súlyos következmények elkerülésében.

Az otthoni önellenőrzésre is van már lehetőség: az asztmateszt.hu internetoldalon a betegek kideríthetik, nem függenek-e túlzottan a rohamoldóktól, probléma esetén pedig azonnal szakorvosukhoz fordulhatnak, hogy együtt szabjanak új irányt a kezelésnek– tanácsolja dr. Mucsi János.