(Forrás: bbc.com, nyt.com) Miért éppen Alaszka? Miért ott találkozik a jövő pénteken az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin, hogy tárgyaljon az ukrajnai háborúról? Az amerikai szóvivő szerint az alaszkai helyszín „logikus választás”, tekintettel Oroszország földrajzi közelségére. Hozzátette: Putyin meghívta Trumpot Oroszországba egy esetleges második csúcstalálkozóra is. Trump az augusztus 15-i találkozót bejelentő posztját először a közösségi médiában tette közzé, amit később a Kreml szóvivője is megerősített. Ukrajna részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció.
A találkozó bejelentése néhány órával azután történt, hogy Trump jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy Ukrajna bizonyos területeket átadjon Oroszországnak a háború lezárása végett. „Olyan területekről van szó, amelyekért három és fél éve folyik a harc, és sok orosz és ukrán vesztette életét” – mondta az amerikai elnök pénteken a Fehér Házban. „Ez nagyon bonyolult. Lesz, amit visszakapunk, lesz, amit cserélünk. Területcsere lesz, mindkét fél javára.”
Trump nem részletezte, pontosan milyen megállapodásra gondol. A CBS News, az amerikai közszolgálati BBC-partner csatorna azonban – bennfentes forrásokra hivatkozva – ezt írja: a Fehér Ház igyekszik meggyőzni az európai vezetőket egy olyan egyezségről, amelynek értelmében Oroszország megkapná a teljes Donbász régiót és megtartaná a Krímet, viszont feladná a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyét.
A The Wall Street Journal értesülései szerint Putyin egy ehhez hasonló javaslatot tett Trump különmegbízottjának, Steve Witkoffnak egy nemrég Moszkvában tartott találkozón. Nem világos azonban, hogy Ukrajna vagy európai szövetségesei hajlandóak lennének-e elfogadni egy ilyen alkut, tekintettel arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Putyin álláspontja a béke feltételeiről továbbra is messze áll egymástól. Zelenszkij többször is egyértelműen kijelentette: nem fogad el semmilyen előfeltételt, amely területi engedményeket tartalmaz.
Egy magas rangú fehér házi tisztviselő a CBS-nek elmondta: a jövő pénteki találkozó részletei még változhatnak, és az sem kizárt, hogy Zelenszkij valamilyen formában bekapcsolódik az egyeztetésekbe.
Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-én kezdődött, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A Kreml hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezte a támadást, amelynek céljaként először „Ukrajna demilitarizálását és nácitlanítását” hirdette meg. Azóta a harcok az ország keleti és déli részein összpontosultak, a frontvonal többször is módosult, de egyik fél sem tudott döntő áttörést elérni.
Jelenleg Oroszország Ukrajna területének körülbelül ötödét tartja megszállás alatt, beleértve a 2014-ben annektált Krímet, valamint a Donbász nagy részét, Herszon és Zaporizzsja egyes területeit. Az ukrán hadsereg 2022 őszén és 2023 nyarán több sikeres ellentámadást hajtott végre, azonban a 2024–25-i hadműveletek nem vezettek jelentős területi nyereséghez.
A háború következtében több százezer katona és civil halt meg vagy sebesült meg, milliók kényszerültek menekülésre, és Ukrajna infrastruktúrájának nagy része – köztük energetikai hálózatok, hidak, kórházak – súlyosan megsérült. A nemzetközi közösség erőteljesen megosztott a béke feltételeiről: a nyugati szövetségesek többsége támogatja Ukrajna területi integritását, egyes országok nyitottabbak lehetnek kompromisszumos rendezésre. Az alaszkai Trump–Putyin-találkozó fordulópont is lehet a konfliktus történetében – vagy újabb fejezet kezdete a hosszan elhúzódó, véres háborúban.
