Az idei január 10-i hétvége nemzetközi hírei látszólag szétszórtak, de valójában ugyanarra a három tengelyre fűzhetők fel: erőforrás-politika, szövetségi hitelesség, belpolitikai törékenység. a plusz egy a játékszabályok újraírása.
Venezuelában az Egyesült Államok katonai akciót követően bíróság elé állította Nicolás Madurót; a lépés egyszerre jogi és geopolitikai üzenet. A venezuelai gazdaság eközben a pénz- és olajáramlás korlátozása miatt újabb sokkot kapott: a feketepiaci árfolyam megzuhant, az inflációs félelmek erősödtek. Közben az amerikai energiaoldal szerint a Chevron akár 50%-os termelésbővítést is elérhet 18–24 hónap alatt, de ez engedélyektől és politikai feltételektől függ. (VPM)
Iránban a december vége óta tartó tüntetések gazdasági okokból indultak, de több beszámoló szerint országos politikai kihívássá váltak. A teheráni rezsim lekapcsolta a teljes internet-hálózatot, a mobiltelefon-rendszert, sőt, a kábeles telefonhálózatot is üzemen kívül helyezték. A tüntetőkkel szemben gyilkos a hatósági fellépés, sok a halott, a kórházak megteltek sebesültekkel, eiközben a nukleáris kérdésben Irán óvatos „jelzéseket” küld a Nyugatnak.(ReutersI
Ukrajnában Oroszország a lengyel határhoz közeli Lviv térségét célzó Oreshnik hiperszonikus rakétával üzent: a tét emelhető úgy is, hogy közben formálisan nem lépik át a NATO-határt. A csapások a tél közepén az energia- és közműrendszert is sújtják, ami társadalmi nyomásgyakorlásként is értelmezhető. (Reuters)
Grönland körül eközben szuverenitási válság formálódik: a grönlandi pártok közösen utasították el Trump amerikai „megszerzési” retorikáját, és a parlament előrehozott ülésre készül. A dán–grönlandi viszonyban is éleződik a vita a külpolitikai mozgástérről, miközben európai vezetők hivatalos nyilatkozatban álltak ki amellett, hogy Grönland sorsáról csak Dánia és Grönland dönthet. Diplomáciai válságkezelés indult: Dánia és Grönland találkozót kért az amerikai külügytől. (Reuters)
Végül mindezt összefogja az EU–Mercosur ügy: a tagállamok minősített többséggel zöld utat adtak a megállapodásnak, amely létrehozza a 700 milliós szabadkereskedelmi övezetet. A támogatók ezt geopolitikai és ellátásbiztonsági eszköznek, az ellenzők agrár- és környezeti kockázatnak tartják. A Mercosur-oldal szerint január 17-re aláírás is jöhet, de a végső politikai csata az Európai Parlamentben folytatódik. (The Guardian)
Konklúzió: a világpolitika most nem „külön sztorik” gyűjteménye, a rendszer átalakítása zajlik: aki az erőforrásokat, útvonalakat és szövetségi bizalmat uralja, az írja a játékszabályokat.
