1. Túlterhelt tananyag és diákok – A mennyiség gyakran felülírja a megértést.
  2. Frontális oktatás túlsúlya – Kevés lehetőség jut az aktív, értő tanulásra.
  3. Digitális figyelemzavar – A rövid, gyors ingerekhez szokott diákok nehezebben koncentrálnak hosszabb szövegekre.
  4. Szociális különbségek – A hátrányos helyzetű tanulók lemaradása egyre nehezebben behozható.
  5. Tanárhiány és túlterheltség – A pedagógusoknak kevés idejük marad egyéni fejlesztésre.

A helyzet nem reménytelen, de rendszerszintű beavatkozást igényel. A lehetséges megoldások között több olyan elem is van, amely más országokban már bizonyított:

A funkcionális analfabetizmus nem pusztán iskolai probléma. Hosszú távon hatással van a gazdaságra, a munkaerőpiacra és a demokratikus működésre is. Az a társadalom, ahol az emberek jelentős része nem érti a szövegeket, nehezebben hoz megalapozott döntéseket – legyen szó munkáról, pénzügyekről vagy akár közéletről. A mostani adatok figyelmeztetésként is értelmezhetők. Nem arról van szó, hogy „rosszabbak lettek a gyerekek”, hanem arról, hogy az oktatási rendszer egyre kevésbé alkalmazkodik a megváltozott környezethez, – ezen mindenképp változtatni kell.