Forrás: nyt.com, cnn.com Több ezer tüntetés, milliós részvétel, és egy egyre feszültebb politikai légkör — így zajlott a „No Kings” (Nincsenek királyok) nevű országos tiltakozáshullám legújabb, harmadik állomása az Egyesült Államokban. Szombaton Alaszkától Puerto Rico-ig városok és kis települések egyaránt megteltek demonstrálókkal, akik Donald Trump második elnöki ciklusának politikája ellen emelték fel a hangjukat. A tiltakozók a tömeges deportálásoktól a szavazati jogok korlátozásán át a sokszínűség elleni lépésekig számos ügyet soroltak fel — miközben két új téma különösen erősen jelent meg: az Irán elleni háború és az egekbe szökő üzemanyagárak.

„Az árak emelkednek, és úgy érzem, már a megélhetésünket sem tudjuk finanszírozni” — mondta a minneapolisi John Moes, aki egy 4,5 méteres, Prince-re emlékeztető jelmezben jelent meg a tüntetésen.

Gyász és düh a Twin Cities-ben

A tiltakozások egyik központja Minnesota volt, ahol a Twin Cities térségében több ezer ember gyűlt össze a St. Paul-i Capitolium előtt. A demonstráció nemcsak politikai, hanem emlékező jellegű is volt: a résztvevők Renee Goodra és Alex Prettire emlékeztek, akiket szövetségi ügynökök öltek meg a közelmúlt bevándorlási razziái során. A hideg, szeles idő ellenére a tömeg amerikai és minnesotai zászlókat lengetve, skandálva és énekelve vonult. A jelenet egyszerre idézett fel gyászmenetet és politikai demonstrációt.

„Ez már nem csak politika”

Másutt a hangulat inkább feszült volt, mint ünnepélyes. Portland (Oregon) környékén több száz ember lept el forgalmas kereszteződéseket. Egy tüntető „nemzeti válságnak” nevezte a helyzetet, amely szerinte „teljesen új szintre eszkalálódott”. Little Rockban (Arkansas) több mint kétezer ember vonult át az Arkansas folyón. A tömegben egy nő saját készítésű, a Trump-mozgalom jelszavát kifordító táblát vitt: „Morons Are Governing America” — „Idióták kormányozzák Amerikát.”

Az egész ország megmozdult

A demonstrációk földrajzi értelemben is rendkívül széles skálán zajlottak: az alaszkai Kotzebue (mindössze 3000 lakos) és Puerto Rico között, sőt a szervezők szerint 39 nemzetközi helyszínen is tartottak „No Kings” megmozdulásokat. A tiltakozások hátterében egyszerre több válság húzódik:

  • az Irán elleni, népszerűtlen háború,
  • hónapok óta tartó felháborodás a bevándorlási razziák miatt,
  • zuhanó tőzsdeindexek,
  • és az emelkedő megélhetési költségek, különösen a benzinárak.

Eközben Washingtonban politikai patthelyzet alakult ki: a Belbiztonsági Minisztérium bevándorlási tevékenységének finanszírozásáról szóló vita részleges kormányzati leálláshoz vezetett. Egyes repülőtereken órákig tartó sorok alakultak ki, miután fizetés nélkül maradt biztonsági dolgozók nem jelentek meg munkában. Trump végül rendkívüli forrásból ígért kifizetést számukra.

Háború és személyes történetek

A külpolitikai feszültségek is közvetlenül megjelentek az utcákon. Brooklynban Valerie Tirado egy „Hozzátok haza a fiamat” feliratú táblával vonult. A nő fia tengerészgyalogosként a Közel-Keletre készül. „Trump ezeket a katonákat csak bábuként használja, hogy megmutassa az erejét” — mondta a 60 éves anya. A közvélemény-kutatások is azt jelzik, hogy a társadalmi támogatás megrendült: egy friss Reuters/Ipsos felmérés szerint Trump népszerűsége 36 százalékra esett vissza, és mindössze 35 százalék támogatja az Irán elleni katonai lépéseket.

Politikai üzenet — és bizonytalanság

A tüntetések hét hónappal a félidős választások előtt zajlottak, így sokan politikai barométerként tekintenek rájuk. Bár a résztvevők többsége demokrata volt, a szervezők szerint egyre több eseményt tartanak republikánus vagy billegő államokban is — még ha az arány alig változott is az előző hullámhoz képest. Tiltakozások zajlottak mélyen republikánus térségekben is, például Kentuckyban és Texasban. Egy kentuckyi kisvárosban a 29 éves Missy Manet így fogalmazott:„Kicsit tehetetlennek érzem magam… úgy érzem, hogy a szavazatom legtöbbször nem sokat számít.”

Gúny és politikai szembenállás

A Fehér Ház élesen reagált a demonstrációkra. Abigail Jackson szóvivő „Trump-ellenes terápiás foglalkozásoknak” nevezte a tüntetéseket, amelyek szerinte leginkább az újságírókat érdeklik. Közben a demokraták számára a megmozdulások lehetőséget adnak arra, hogy a republikánus dominanciát — amely jelenleg a Fehér Házra, a Kongresszusra és a Legfelsőbb Bíróságra is kiterjed — újabb kihívás elé állítsák.

Az összeállítás az MI segítségével készült