A hír: Lech Walesa az elsők között kapta meg az Európai Érdemrend legmagasabb fokozatát Strasbourgban.

Amikor elindul az újságíró akadémián egy szemeszter, általában megkérdezem, illetve megkérdeztem, hogy a hallgatók hallottak-e Lech Walesáról, ismerik-e ezt a nevet? (Elfogult vagyok, mert az 1980-as évek közepénVarsóban voltam tudósító, ott tapsztaltam meg életem első rendszerváltását.) És mostanában nagyon sok a nemleges válasz, nagyon sokan nem hallottak arról az emberről, aki elhozta – kis túlzással – Kelet-Európának a szabadságot, nem csak Lengyelországnak, hanem a többi kelet-európai országnak is. Ez az ember egy gdanski villanyszerelő volt, egy szakszervezeti vezető, a tízmilliós Szolidaritás szakszervezet elnöke. A Szolidaritás bizonyította be végleg, hogy hiába hivatkozik a kommunista párt a munkásosztályra, nem adja át a munkásoknak a hatalmat, amikor azok kérik.

1981 végén letartóztatták, internálták, évekig fogva tartották, de nem sikerült megtörniük, megkapta a Nobel-Békedíjat, de a felesége ment el érte Osloba. 1988-ban megkezdődtek a hatalom békés átadásáról a tárgyalások, amelyek viharokkal ugyan, de megállapodásra vezettek, és 1989 június 4-én a választásokon a Szolidaritás jelöltjei elsöprő győzelmet arattak – így a kialkudott kompromisszum felborult, egy évig még Jaruzelski marad a köztársasági elnök, de 1990 őszén Lech Walesát választották a lengyelek elnöknek.

Mint minden politikai szereplőnek, neki is sok ellenfele, ellensége van – mind a mai napig, azonban az elmúlt csaknem fél évszázad története Walesát igazolta, a szabadság, a szolidaritás, és ha szükséges a kompromisszum, akkor a megegyezés hívét.

Walesa ma, amikor kitüntették az Európai Érdemrenddel, az európai becsületrenddel, azzal viccelődött, hogy néha egy villanyszerelőnek kell beavatkoznia a dolgokba, hogy azok aztán simán menjenek.

(Mekkora szerencséjük van a lengyeleknek, nekik egy gdanski villanyszerelő jutott – nekünk egy felcsúti gázszerelő, és az ő barátja…)

Lech Walesa 83 éves, és tele van energiával és papír nélkül mondja a magáét a sajtóértekezleten, azt, hogy szerinte mi változott meg a világban, hogy a kétpólusú világ hogyan lett hárompólusú, és nekünk mi a felelősségünk abban a történetben, hogy a dolgok összerendeződjenek.

Ami a saját sztoriját illeti, azt mondta, hogy akkor azért mehetett vértelenül végbe a változás, mert addigra a világ már nem működött rendesen. Teljesen világos volt, hogy sem a Szovjetunióban, sem Lengyelországban nem működik a kommunizmus. És ennek következtében meg lehetett csinálni azt, hogy tíz éves harc után, de mégis vérontás nélkül következzen be a változás.

Gondoljatok hát jó szívvel a Nobel – békedíjas nyugdíjas köztársasági elnökre és villanyszerelőre, akinek valamennyien nagyon sokat köszönhetünk. Isten éltesse, niech zyje nam!,

Fotó: Engedett egy közös szelfit, vagyis jobbról a Nobel-Békedíjas Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet egykori elnöke, a Lengyel Köztársaság volt elnöke, élő legenda, aki ma Strasbourgban megkapta az Európai Érdemrendet, holnap pedig Magyar Pétert várja Gdanskban.