Moszkvától Kijevig: Trump küldöttei megpróbálják újra mozgásba hozni az ukrajnai béketárgyalásokat

Új lendületet próbál adni az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciának Donald Trump amerikai elnök két megbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner. A két amerikai tárgyaló szombaton több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, vasárnap pedig Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel ült tárgyalóasztalhoz. A találkozók ugyan konkrét áttörést egyelőre nem hoztak, Washington szerint azonban „érdemi” terveket dolgoztak ki a következő lépésekre.

Trump pénteken még csak annyit árult el, hogy Witkoff és Kushner egy új amerikai javaslatot visznek magukkal, amelynek célja a háború befejezése. A terv részleteit Washington nem hozta nyilvánosságra. A mostani diplomáciai kör ezért mindenekelőtt annak felmérésére szolgál, hogy Moszkva és Kijev milyen feltételek mellett lenne hajlandó újraindítani az érdemi béketárgyalásokat.

Putyin: a háború „gyökérokait” kell kezelni

Witkoff és Kushner szombaton több mint három órát töltött a Kremlben Putyinnal. A megbeszélésen jelen volt Kirill Dmitrijev, az orosz elnök nemzetközi ügyekért felelős megbízottja, valamint Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója is.

Usakov a találkozó után „tartalmasnak, rendkívül őszintének és konstruktívnak” minősítette a tárgyalást. Elmondása szerint több lehetséges békerendezési elképzelést is megvitattak, az amerikai küldöttek pedig azt ígérték, hogy Putyin álláspontját továbbítják az ukrán vezetésnek. A Fehér Ház szintén azt közölte, hogy a felek érdemi tervekről egyeztettek a következő lépésekre vonatkozóan, amelyek részleteit a következő hetekben ismertethetik.

A találkozó hangneme azonban nem jelentett orosz engedményt. Putyin világossá tette, hogy Moszkva továbbra is ragaszkodik a konfliktus általa meghatározott „gyökérokainak” rendezéséhez, és jelezte: Oroszország továbbra is bízik abban, hogy katonai céljait el tudja érni. Ez különösen fontos, mert Moszkva egyik központi követelése továbbra is az ukrán területi engedmények kérdése, valamint Kijev NATO-tagsági törekvéseinek feladása.

A moszkvai találkozón tehát nem született tűzszüneti vagy békemegállapodás. Inkább az derült ki, hogy az orosz vezetés kész folytatni a tárgyalásokat Washingtonnal, de a háború lezárását továbbra is olyan feltételekhez köti, amelyeket Kijev eddig nem fogadott el.

Zelenszkij: béke kell, de biztonsági garanciákkal

Az amerikai küldöttek vasárnap Kijevbe utaztak, ahol első alkalommal látogattak Ukrajnába ebben a tárgyalói szerepükben. Zelenszkij személyesen fogadta őket, és előzetesen egyértelművé tette: Ukrajna kész érdemi tárgyalásra, saját javaslataival érkezik az egyeztetésekre.

„Közelebb akarjuk hozni a háború végét. Békére van szükség. Biztonsági garanciákra van szükség. Méltó jellegű háború utáni békére van szükség. Javaslataink készen állnak” – közölte az ukrán elnök.

A kijevi tárgyalások első köre vasárnap estére lezárult. Ezt követően a megbeszélések kibővített formában folytatódtak, brit, francia és német nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével. Ez arra utal, hogy Kijev számára nem pusztán az a kérdés, milyen kompromisszumot lehet kötni Moszkvával, hanem az is, milyen nyugati garanciák biztosítanák, hogy egy esetleges békemegállapodás után Oroszország ne indíthasson újabb háborút.

A területi kérdés marad a legkeményebb dió

A tárgyalások egyik legnehezebb pontja továbbra is a területi rendezés. Moszkva azt szeretné, ha Ukrajna feladná ellenőrzése alatt álló területek egy részét, különösen a Donbaszban, miközben Kijev nem akar olyan békemegállapodást elfogadni, amely legitimálná az orosz területszerzéseket.

Ehhez társul a biztonsági garanciák kérdése. Ukrajna olyan hosszú távú nyugati garanciákat szeretne, amelyek egy esetleges újabb orosz támadás esetén tényleges segítséget biztosítanának számára. Moszkva viszont éppen a NATO ukrajnai szerepének korlátozását tekinti a rendezés egyik elemének. A két álláspont között egyelőre jelentős a távolság.

Háromnapos „mini-tűzszünet”, de a háború nem állt le

A washingtoni diplomáciai erőfeszítések részeként Moszkva és Kijev abban is megállapodott, hogy átmenetileg tartózkodnak egymás fővárosának légi támadásától. Putyin háromnapos szünetet rendelt el a Kijev elleni csapásokban, Zelenszkij pedig azt jelezte, hogy Ukrajna ugyanebben az időszakban nem támadja Moszkvát.

Ez azonban korántsem jelent általános tűzszünetet. A fronton továbbra is zajlanak a harcok, és az elmúlt napokban újabb orosz rakéta- és dróntámadásokról, illetve ukrán csapásokról érkeztek jelentések. Zelenszkij szerint a Moszkvával szembeni ukrán katonai műveleteket is a diplomáciai folyamat figyelembevételével alakítják.

Washington most ingázik Moszkva és Kijev között

A mostani diplomáciai kör leginkább egy intenzív amerikai „inga-diplomáciára” hasonlít. Witkoff és Kushner előbb meghallgatta Putyin álláspontját, majd Kijevbe vitte az orosz vezetés üzeneteit. Most ugyanez fordított irányban történik: az amerikaiak az ukrán álláspontot viszik tovább Washingtonba és – várhatóan – Moszkvába.

A módszer mögött az a felismerés állhat, hogy a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások hónapok óta lényegében holtpontra jutottak. A Trump-adminisztráció ezért ismét megpróbálja saját kezében tartani a folyamatot, és egy olyan kompromisszumos csomagot összeállítani, amelyet mindkét fél legalább tárgyalási alapként elfogadhat.

Fontos különbség van a diplomáciai aktivitás és a tényleges áttörés között, sem Moszkvában nem született megállapodás, sem Kijevben nem jelentettek be konkrét egyezséget. A Fehér Ház ugyan a következő hetekre újabb lépéseket ígér, de a legfontosabb kérdések – a területek sorsa, Ukrajna biztonsági garanciái, a NATO jövőbeli szerepe és az esetleges tűzszünet ellenőrzése – továbbra is nyitva maradtak. A mostani forduló így inkább a tárgyalások újraindításának kísérlete, mintsem a béke küszöbe. Washington számára a következő hetek kulcskérdése az lesz, sikerül-e Putyin és Zelenszkij egymástól gyökeresen eltérő feltételeiből olyan kompromisszumot kialakítani, amely már valódi tárgyalási alap lehet.