A Tisza-frakció egyhangúlag elutasítja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte Baka András köztársasági elnököt, hogy állítson új jelöltet.
„A Tisza-frakció reggel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja a köztársasági elnök úr jelöltjét a legfőbb ügyészi pozícióra” – jelentette be Facebook-oldalán Magyar Péter. A köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek. Órákkal a jelölés után elutasította az államfő javaslatát Magyar Péter: a miniszterelnök a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé választását. Baka András hétfőn jelölte Szathmáryt a posztra, amelyet Nagy Gábor Bálint augusztus 25-i megbízatás-megszűnése óta Lajtár István helyettesítőként tölt be.

Baka András hétfői parlamenti beszédében kifejtette, hogy ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő.

Baka András azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta – , hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás.

Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját. Baka András sok emberrel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt. Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta. Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Szathmáry Zoltán a Legfőbb Ügyészségen dolgozik, a büntetőbírósági ügyek főosztályán osztályvezető ügyészként, ami a másodfokú bírósági ügyeket jelenti. Pályáját Miskolcon kezdte ügyészségi fogalmazóként, ott lett ügyész is 2012-ben. Később a fővárosba helyezték át, onnan került a Legfőbb Ügyészségre 2018-ban. Megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges, vagyis a Tisza-frakciónak is meg kell szavaznia.

A köztársasági elnök elmondta azt is, hogy vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság társadalmi, szakmai és politikai részről is a lehető legszélesebb körben tekintélyt és közbizalmat élvezzen, függetlenségéhez és hiteles, autonóm működéséhez pedig semmiféle kétség ne férhessen.

Ez nem függhet kizárólag attól, hogy az Országgyűlés kellő szakmai kvalitásokkal és integritással rendelkező személyeket választ-e meg alkotmánybírónak, hanem szükséges, hogy a jelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek biztosítják, hogy a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével választják ki a tagokat, és így kiegyensúlyozott összetételű lehet az Alkotmánybíróság.

Baka András kifogásolta, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, pedig a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza.