Forrás: MTI, index.hu, telex.hu, infostart Rendkívűl sűrű nap a magyar közéletben: az Országgyűlés nem választotta meg az államfő legfőbbügyész-jelöltjét, felfüggesztette három országgyűlési képviselő mentelmi jogát, majd őrizetbe vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert. Eközben megkezdte munkáját az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amely négy kiemelt büntetőügyet vett saját hatáskörébe.

Mi történt ma? – négy mondatban

1. Nem lett új legfőbb ügyész.
Az Országgyűlés titkos szavazáson 138 nemmel, 1 tartózkodással és egyetlen igen szavazat nélkül elutasította Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé választását. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Baka András köztársasági elnök közölte: új jelöltet állít.

2. Három képviselő mentelmi jogát felfüggesztették.
A parlament 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát. A döntés azt jelenti, hogy elhárult a közjogi akadály a személyüket érintő nyomozati cselekmények előtt.

3. Seszták Miklóst őrizetbe vették.
A volt nemzeti fejlesztési miniszter a parlamenti döntés után maga jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy vallomást tegyen. Röviddel később őrizetbe vették. Az ügyészség szerint több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előny elfogadásának gyanúja merült fel vele szemben; Seszták tagadja a bűncselekmény elkövetését.

4. Elindult az új vagyonvisszaszerzési hivatal.
A szeptember 27-én élesedett jogkörökkel rendelkező NVVH négy folyamatban lévő büntetőeljárást vett saját hatáskörébe. A listán szerepel az Orbán Áron nevével is összefüggésbe hozott vízumügy, egy óbudai önkormányzati korrupciós ügy, a Volánbuszhoz és állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal több mint 3,6 milliárd forintos kommunikációs és rendezvényköltéseinek vizsgálata.

A legfőbb ügyészi poszt továbbra is betöltetlen

Az Országgyűlés hétfő délelőtti titkos szavazásán nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást Szathmáry Zoltán, akit Baka András köztársasági elnök jelölt a Legfőbb Ügyészség vezetésére. A 139 érvényes szavazatból 138 szólt a jelölt ellen, egy képviselő tartózkodott. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksoláson.

Az államfő a döntés után jelezte, hogy a lehető leghamarabb új jelöltet nevez meg, és továbbra sem kíván politikai egyeztetést kezdeményezni arról, ki legyen az ügyészség következő vezetője. A parlamenti döntés így nem zárta le, hanem újranyitotta a legfőbb ügyész személyéről szóló politikai és közjogi vitát.

Három mentelmi jog – egy délelőtt alatt

A parlament ugyanazon a rendkívüli ülésen döntött Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról. A szavazás mindhárom esetben 139 igen, nulla nem és nulla tartózkodás mellett zárult.

A mentelmi jog felfüggesztése önmagában nem jelent bűnösséget. A döntés azt teszi lehetővé, hogy az érintett képviselőkkel szemben – a büntetőeljárás szabályai szerint – közvetlen nyomozati cselekményeket is végrehajtsanak, illetve fennálló feltételek esetén gyanúsítottként kihallgassák őket.

Magyar Péter ügyében egy korábbi, telefon elvételével és Dunába dobásával kapcsolatos büntetőeljárás folytatásához szűnt meg a mentelmi jog jelentette akadály. Hankó Balázs esetében az úgynevezett NKA-ügy miatt kezdeményezték a mentelmi jog felfüggesztését, míg Seszták Miklós ügyében a Volánbusz beszerzéseihez és más állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás miatt.

Seszták: a parlamentből az ügyészségre, onnan őrizetbe

A hétfő egyik leggyorsabb fordulata Seszták Miklós ügye volt. A KDNP-s képviselő a mentelmi joga felfüggesztését követően személyesen jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen. Elmondása szerint azért ment oda, hogy vallomást tegyen és tisztázza magát. A hatóság azonban őrizetbe vette.

Az ügyészség gyanúja szerint a volt miniszter 2014 és 2018 közötti miniszteri időszakában két fő ügycsoportban is jogtalan előnyöket fogadhatott el.

Az egyik a Volánbuszhoz kapcsolódó beszerzési ügy, amelyben a nyomozás szerint Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetője, Szivek Norbert közvetítőkön keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.

A másik szál állami építőipari beruházásokhoz kapcsolódik: az ügyészség szerint ezeken keresztül további, több mint egymilliárd forintnyi jogtalan előny juthatott a volt miniszterhez. Seszták Miklós tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.

Négy ügyet vett át a vagyonvisszaszerzési hivatal

Közben az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is megmutatta, mivel kezdi meg érdemi munkáját. Az NVVH négy folyamatban lévő büntetőeljárást vont saját hatáskörébe:

  • a politikai kapcsolatokkal való üzérkedés és munkavállalási célú vízumok ügye, amelyben Orbán Áron neve is felmerült;
  • egy óbudai önkormányzati korrupciós ügy, amely parkfenntartási és közétkeztetési megbízásokhoz kapcsolódik;
  • az állami vállalatokat és állami beruházásokat érintő korrupciós ügy, ezen belül a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozás;
  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs és rendezvényköltéseinek vizsgálata, amely több mint 3,6 milliárd forintnyi kiadást érint.

Az új hivatal célja nem pusztán annak vizsgálata, hogy történt-e bűncselekmény. A jogszabály alapján feladata a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása, biztosítása és – ahol ennek megvannak a jogi feltételei – visszaszerzése is.

Egyetlen nap, egymásba érő ügyek

A hétfő eseményei több ponton összeérnek. A parlament mentelmi jogokról döntött, közben újra kell indítani a legfőbb ügyész kiválasztásának folyamatát, a Seszták-ügyben pedig a parlamenti döntést közvetlenül követte egy látványos nyomozati lépés. Eközben az új vagyonvisszaszerzési hivatal első négy ügye között éppen olyan eljárások szerepelnek, amelyek a politikai kapcsolatok, az állami megrendelések, az önkormányzati közbeszerzések és a közpénzek felhasználásának kérdését érintik. A hétfői döntések azonban nem jelentenek jogerős bírósági ítéletet egyik ügyben sem. A gyanú, a nyomozás és a mentelmi jog felfüggesztése az eljárás része; a büntetőjogi felelősségről végső soron a bíróság dönthet.