A kérdésre, hogy melyiket választanák a szervezeti hierarchiában való előrejutás vagy az új ismeretek elsajátítása közül, a magyarok döntő többsége (78%) az új ismeretek mellett voksolt – a legmagasabb arányt Dániában mérték (87%), ezután következik Olaszország (84%), Norvégia (82%) majd Svédország (81%).

Mindezek mellett a munkavállalók lojalitása jelenlegi munkaadójuk iránt enyhe csökkenést mutat az előző évhez képest; a válaszadók kevesebb mint harmada (31%) állítja, hogy „teljes mértékben elkötelezett” jelenlegi munkaadója iránt.

Az EMEA régió munkavállalóinak 26%-a és az APAC (Ázsia és a Csendes-óceán térségének államai) dolgozóinak mindössze 29%-a vallotta magát „teljes mértékben elkötelezettnek” 2014-ben,  Magyarországon ez az arány mindössze 10%, mely szintén csökkenést mutat a tavaly mért 14%-hoz képest.

A felmérés egyik különösen érdekes megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező – az ún. professional/technical (P/T) kategóriába tartozó – munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak.

A Magyarországon már 10 éve jelen lévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó ekként vélekedik a felmérés eredményeiről: 

„A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak vele, milyen fontos a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából.

Sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve. Vélhetően hatékonyabb lenne olyan képzésbe és szakmai fejlesztésbe fektetni, amelynek révén a versenyképességnek a gyorsan változó gazdaságban való fenntartásához szükséges ismeretek szerezhetők.

A tehetség fejlesztésének kulcseleme, hogy a munkavállalók tisztában legyenek vele, hogyan zajlik ismereteik, készségeik fejlesztése a jövőbeli célok szolgálatában, ezért a munkáltatók és munkavállalók közötti strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony irányításához. A karrierbeszélgetések ideális esetben az átgondolt karrier-formálás szerves részei, gyakran azonban mégsem kerül rájuk sor.”

Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen a múlt egy évben. Az APAC-államokban lényegesen több dolgozó (50%) vett részt karrierfejlesztési beszélgetésen, mint az EMEA régióban (41%). Magyarországon aaz arány mindössze 18 százalék.

A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések a karrier előmozdítása szempontjából.

Nemzetközi összesítésben a munkahelyi karrierfejlesztési beszélgetésen részt vett 38%-nyi dolgozónak mindössze a fele (48%) értett egyet azzal, hogy a beszélgetés hasznos volt jövőbeni előrejutási lehetőségek tekintetében.

Az eredmények erős regionális szóródást mutatnak. Az APAC-államokban lényegesen több munkavállaló (57%) vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, mint az EMEA-régióban (42%), Magyarországon a megkérdezettek 44%-a tartotta hasznosnak az ilyen típusú elbeszélgetéseket.

A felmérés 31 ország mintegy 230 000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük több mint 6000 magyar munkavállalóét. A karrierfejlesztés témakörével foglalkozó felmérés részletes eredményei a „Karrierfejlesztés” című, most megjelent tanulmányban olvashatók (tessék kattintani!).