Badrutt igazgató úr tudta, amit a vendégei akkor aligha: St. Moritzban évente 322 napon szavatoltan süt a nap. A brit szállóvendégek egyáltalán nem bánták, hogy elveszítették a fogadást: sokan közülük húsvétig maradtak, annyira jól érezték magukat. („Mellesleg” ebben a szállodában, a Kulm hotelban gyulladt fel Svájcban elsőként a villanyfény – 1878-ban.) A fogadásra mindig kész angolok 1865 tavaszán lebarnulva, mintha csak valamelyik délszaki gyarmatról érkeztek volna, tértek vissza a ködös Albionba.

A Kulm Hotel a 19. században...

Svájcban viszont – miután határain túl híre ment a fogadásnak és a pompás-napos alpesi télnek – ezzel megkezdődött a téli turizmus. Erre az esetre emlékeztet sok programjával, ajánlatával a Schweiz Tourismus a rövidesen kezdődő téli idényben – mondta el budapesti sajtótájékoztatóján Urs Weber, a Svájci Idegenforgalmi Hivatal Ausztriáért és Magyarországért felelős igazgatója.

...és napjainkban.

Még egy kicsit a másfélszáz esztendővel ezelőttről: alig 260-an éltek St. Moritzban, amikor 1864/65 telén ott megkezdődött a téli turizmus. Ma mintegy 5600 lakosa van a falunak, és csaknem ennyi fekvőhely várja a turistákat; csak az öt ötcsillagos szállodában 1537 ágy, jóval több, mint a tíz háromcsillagosban együttvéve. Ebből is kiderül: Engadin szíve, „A világ csúcsa“ a (finoman szólva) a jómódúak talán legkedveltebb üdülő-pihenőhelye. (Senki se ijedjen meg: a kétcsillagos szállodákban 913 ágy várja a takarékosabb vendégeket.) Évente átlagosan egymillió vendégéjszakával lehet számolni, amit itt tölt a 270 ezer látogató. Érdekesség: a nyári vendég átlagosan két, a téli öt éjszakát marad, annak ellenére, hogy a hideg évszakban a nyárinak kétszeresébe kerülnek a szállodák. Nyáron 160–200, télen viszont 500–1000 svájci frankot költenek St. Moritz vendégei.

A téli turizmust nem utolsósorban a növekvő nyári turizmus, továbbá a gyógyfürdők és a magaslati klinikák megjelenése tette lehetővé a 19. században. Sokat köszönhet Svájc a 1850 óta folyamatosan fejlesztett vasúti infrastruktúrának. A képen: tébécés betegek gyógyulnak a „Varázshegyen“, Davosban.

És ha már évforduló: ne feledkezzünk el a graubündeni térség másik világhírű helységéről, az ugyancsak téli üdülőhelyként elhíresült Davosról, Thomas Mann csodálatos regényének, A Varázshegynek a helyszínéről se! A mintegy harminc nyelvre fordított mű első kiadása éppen kilencven esztendővel ezelőtt, 1924-ben jelent meg Berlinben, a Fischer Kiadónál…

A hó és a jég lehetőségeinek kihasználását az idők során számos furcsa, hasznos vagy értelmetlen találmánnyal tették próbára, mint a gólyaláb-korcsolya, a hóbringa vagy jégvitorlás. Még ma is érdekes a Velogemel, amit Grindelwaldban találtak ki. A feltaláló Christian Bühlmann nyáron kerékpárt használt. Ezért azt gondolta, hogy a szán elvével össze lehetne kapcsolni. 1911-ben készült a hókerékpár, amely sík és lejtős utakon juttatta gyorsan célba a felhasználót. A fából készült kereten két kormányozható talp van, melyet lábbal irányít használója. A helyi nyelvjárásban a „gemel” szót használják fuvarozásra; az irányítható jármű hamar megkapta a Velogemel nevet. A járművet megfelelő hóviszonyok esetén a mindennapi ház körüli munkákhoz használják. De a Velogemel egyre inkább csak sporteszköz, bár a gyűjtők is őrzik példányait. Grindelwaldban nagyon népszerű a szánkózás, a szánkópályán nagyon gyakran találkoznak a Velogemel versenyzők. 1996 óta a sportágból Grindelwald világbajnokságot rendez. Sehol máshol Svájcban másutt nem is használják. A Velogemel svájci unikum.

A síelők közül az első ismert név Johann Josef Imseng lelkészé, aki kihasználta, hogy sítalpon gyorsabban tud közlekedni Saas-Fee és Saas-Grund között (1849. december). Sils-Mariaban 1860-ban létesült a sítalpakat gyártó legelső műhely, melyet a szlovák származású asztalos, Hnantek üzemeltetett. 1893 jöttek létre az első síklubok. Először Glarusban, majd 1900 Bernben (1900) és Zürichben (1901). A síelés „a tömegek” sportja lett. A sportág svájci úttörői hamarosan verseny is rendeztek. Az 1902-es síversenyre Glarus kantonban és a berni Hausberg oldalában került sor. Két évvel később megalakult a Svájci Síszövetség (mai nevén Swiss-Ski). Ez alapozta meg a későbbi hosszútávú síversenyeket. Az elsőre 1911-ben került sor, Lenkből indulva egész a wallisi (Valais) Crans Montanáig.

 

De most 2014-et írunk, és már sebesen közelít 2015, tehát mindenekelőtt a télről szóljon ez a tudósítás a jubileum jegyében! Svájc téli ajánlatairól részletes tájékoztatást kínál a Schweiz Tourismus utazási magazinja; az interneten itt érhető el.

A sajtóesemény házigazdája, Urs Weber hangoztatta: a Svájcba üdülési céllal utazók egyaránt kipróbálhatják híres sílesikló és sífutó pályák havát, illetve az éjszakai szánkózás élményét. Az alpesi köztársaság hegyvidékei immár másfélszáz éve (a jelszó: „Svájc – az eredeti tél 1864 óta”) vonzzák a látogatókat, akik kipróbálhatják a világ első, napelemes sífelvonóját Tennában, és a Porsche beülős kötélpályáját Laaxban. Ez utóbbi egy perc alatt 360 métert tesz, gyorsabb valamennyi sífelvonónál. És komfortosabb is: hatos ülései a haladási irányhoz képest 45 fokban elfordítva pompás kilátást kínálnak a tájra.

A Berni Felvidéken, az adelbodeni jégbarlangban a látogatók olyan kényelmesen haladhatnak, mint a hagyományos korcsolyapályán. A három hókunyhót (iglut) folyosók kapcsolják össze: a korcsolyázók kipróbálhatják akár a forgásokat és az ugrásokat is.

Hotel du Pillon, Les Diablerets.

Svájc szerencsés módon megőrizte történelmi épületeit, a többi között a Genfi-tóhoz közeli Les Diablerets-ben található Hôtel du Pillon-t, amely természetesen szerepel a svájci történelmi szállodák terjedelmes listáján. Lélegzet-elállítóan gyönyörű kilátás nyílik a mindössze 14 szobás épület ablakaiból, teraszáról a Diablerets gleccseire. Csönd, nyugalom, meghittség, hagyománytisztelet együttese kínál teljes nyugalmat és felüdülést a vendégeknek, köztük magyaroknak is, miután a háromcsillagos ház árai megfizethetőnek látszanak az olcsónak korántsem mondható Svájcban.

Történelmi szálloda, Guttannen.

A kantonok országába látogatók egyébként sokféle szállás közül válogathatnak, csak keresniük kell a www.MySwitzerland.com/besthotels internet-oldalon, ahol jellegzetesen svájci, dizájn- és életstílus-, deluxe- vagy éppen wellness-szállodák ajánlják a tökéletes pihenés élményét.

Alapjait a 12. században rakták le: a Schlossberg Thunban.

Ha már az internet említtetett: Svájc, ahol „a tél különösen eredeti 1864 óta”, képes minden igényt kielégíteni és kívánságot teljesíteni – derül ki az ország téli idegenforgalmi kínálatát összefoglaló oldalról. Az alpesi országban nem léteznek közlekedési nehézségek: közúton, vasúton, vízen vagy levegőben minden helység nem csupán megközelíthető, de el is érhető!

Érdemes tanulmányozni a közösségi közlekedés kártyával igénybe vehető kedvezményeit, és persze a téli üdülő- és sportközpontok hasonló vendégcsalogatóit. Sízés, szánkózás, korcsolyázás, sítalpas séta, adrenalin-termelő sportolás vagy éppenséggel nosztalgiát keltő téli szórakozás egyaránt benne van a „pakliban”, azaz abban ajánlatcsomagban, amely akár a kevésbé tehetős turisták pénztárcájának is megfelel. Csak ide kell kattintani. Persze, aki az átlagosnál sokkal többet szeretne költeni svájci tartózkodása idején, az is megtalálja rá a lehetőséget, csak nézzen szét ezen a portálon!

Ami a Svájcban szabadságukat töltő magyarok számát illeti, a legfrissebb téli statisztikát itt tanulmányozhatja:

 

Téli szezon

2012/2013

2013/2014

%

A beutazók száma novembertől áprilisig

13 378

13 732

+2.6

A vendégéjszakák száma novembertől áprilisig

37 061

39 186

+5.7

 

Ahogy mondani szokták: az irányzat pozitív, de korántsem kielégítő…