Amikor Putyin autokrata stílusa követőkre talál Közép-Európába bizonyos államaiban, az elnök egy szappanopera producerét jelölte a budapesti nagykövetség élére – írja a többi között a Financial Times. A kiválasztott a meghallgatáson bebizonyította, hogy szinte semmit sem tud Magyarországról, amelyet Orbán Viktor irányít – erős ember, putyini hajlamokkal. Colleen Bell nem járatos az egykori szovjet világ egyes részeinek demokratikus finomságaiban. Viszont tud egy s mást az adománygyűjtésről.

Nagy ügy – mondják erre Obama védelmezői –, hiszen ez mindig is így volt, és igazuk van. Nem minden politikai kinevezettre tekint a célország sértésként. Hiszen szoros kapcsolat fűzi őket az elnökhöz, időnként hatékonyabbak lehetnek, mint a hivatásos diplomaták. Csakhogy arányuk idáig 30% volt, most meg már eléri a 41%-ot. Vagyis a dolog rosszabbra fordult az utóbbi 6 évben, ami inkább azt tükrözi, milyen mértékben ugrottak meg az elnökválasztás költségei, semmint, hogy Obama erkölcsi mulasztást követett volna el…

A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív újság kommentárja szerint a magyar–amerikai viszály csak látszólag szól a korrupcióról, igazából az a tét, miként szemléli Orbán a világot. A két NATO-szövetséges közti ellentét legújabb fejezete utal a geopolitikai összefüggésre. McCain bírálatának lényege nem az volt, hogy neofasiszta diktátornak nevezte a miniszterelnököt, hanem, hogy pontosan ez az ember bújik ágyba Putyinnal.

Orbán Viktor, aki a korrupciós vádak miatt egyre inkább szorult helyzetbe kényszerül, a szokásos módon reagált: igyekezett hajlíthatatlannak látszani és nemzeti összefogásra szólított fel. A magyar politikus saját tetteivel és szavaival vonta magára a geopolitikai hűtlenség vádját. Az unió hatalmas kiviteli piac ugyan, a magyarok azonban olyan államok felé nyújtják ki csápjaikat, mint Törökország, Azerbajdzsán, Kína és Oroszország. Ráadásul a nemzeti-konzervatív kormány ezt a törekvést nyugtalanító politikai-filozófiai fejtegetésekkel párosítja. A nyáron Orbán provokatív módon illiberális demokráciát hirdetett meg.

A paksi szerződés az atomenergia ellenfeleinek táborán túl is kételyeket ébresztett, részben az átláthatatlan feltételek, részben általában Oroszország miatt, noha technikailag és gazdaságilag az üzlet nem képtelen ötlet. De a magyar kormány más vonatkozásban is hivatkozhat mentő körülményekre. Pl. Ausztria is kiállt a Déli Áramlat mellett, továbbá Budapest bírálja a szankciókat, de tartja magát hozzájuk. Mindezek a hangok azonban olyan dallamba folynak össze, amelyhez túlságosan is jól illik a politikai kísérő szöveg. Lásd, amikor Szijjártó Péter az EBESZ miniszteri értekezletén nem ítélte el az ukrajnai orosz intervenciót, hanem a megvédendő kisebbségi jogokról beszélt. Ebben a kérdésben Magyarország a válság kezdetétől fogva egy hullámhosszon volt Putyinnal.

Az tény, hogy Magyarország egyelőre szövetségesei mellett áll. Más kérdés, hogy az amerikai erőmutogatás alkalmas-e arra, hogy megtartsa Orbánt az eddigi elkötelezettség mellett, illetve hogy hitelesebbé tegye az állítólagos aggodalmakat a civil társadalom és a korrupciómentes vezetés ügyében.

Úgy tűnik föl, Merkel más stratégiát szorgalmaz. Hírek szerint márciusban Budapestre akar látogatni.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!