„Őrült vagy geopolitikai zseni?” – kérdezi Orbán Viktor kapcsán egy amerikai befektetési tanácsadó cég legújabb tanulmánya. A St. Louis-ban működő Advisor perspectives társaság elemzése megállapítja: Magyarországon egyre erősödik a civil ellenállás a hatalom központosításával szemben, mint ahogy a nemzetközi bírálat is a demokratikus folyamatokban lejátszódó változások miatt. A kormányfő az illiberális demokráciát támogatja, és ő az első európai vezető, aki barátsággal fordul Oroszország felé, mivel látja, hogy módosulnak a geopolitikai viszonyok és a kelet-európai államoknak ennek megfelelően újra meg kell határozniuk a saját helyzetüket.

Módszerei miatt sok nyugati vezető autokratának, diktátornak, a demokrácia megsemmisítőjének minősíti. A tanulmány nem gondolja, hogy Orbán végső soron önkényuralmat akarna bevezetni, célja, hogy a geopolitikai mozgások közepette a lehető legjobb eredményt érje el Magyarország számára, éspedig úgy, hogy közben a Fidesz hatalmon maradjon. Úgy ítéli meg, hogy az oroszok egyre harciasabbak lesznek, a Nyugat viszont túlságosan is belebonyolódik a saját válságába, így nem tud teljes mértékben odafigyelni a keleti frontra. A magyar fél többsíkú külpolitikát folytat, igyekszik újra felmérni saját alkupozícióját Európával és Moszkvával szemben, de úgy, hogy mindkettőtől a lehető legtöbbet kapja az ország számára, miközben távolságot tart tőlük. Elképzelhető, hogy példáját hamarosan mások is követik.

Az EU-val kapcsolatban az egyik fő kérdés Budapest számára, hogy az uniónak vajon van-e joga megmondani, milyenfajta demokráciát építsenek a tagjai. Ám rá van utalva a brüsszeli támogatásokra, ezért nem érdeke, hogy megszakítsa a kapcsolatokat az euró-övezettel. Azzal is tisztában van ugyanakkor, hogy az unió egyetlen tagját sem szeretné elveszteni, ennél fogva a magyarok próbálják tartani a távolságot. Az ukrán válságot Orbán úgy értelmezi, hogy mivel a Nyugat nem avatkozik be katonai erővel, ez szerinte annak a jele, hogy Oroszország nagyobb ütközőövezeteket létesíthet. A belső hatalom összpontosítása, illetve a Kremllel fenntartott baráti viszony viszont még jól jöhet, ha Moszkva újra megerősödik.

Orbán úgy véli, hogy az illiberális demokrácia képes a legnagyobb hasznot hajtani egy állam számára. Az elemzés a mostani helyzetet úgy érzékelteti, hogy Putyin dzsúdófogásokat vet be, azaz figyeli a versenyzők pillanatnyi pozícióját, eltereli figyelmüket, és ezzel győzi le őket. A Nyugat viszont a sakk szabályaiból indul ki, vagyis, hogy minden szereplő tisztességesen küzd. Ha Putyin cselgáncsot ad elő, a Nyugat viszont sakkozik, akkor Magyarország a jelek szerint csoportos iszapbirkózásnak tekinti a külpolitikát. Orbán próbál háttérben maradni, és viszonylag gyenge jeleket küld a többieknek, hogy ne fordítsa őket teljesen maga ellen, viszont odaálljon amellé, aki felülkerekedni látszik az adott pillanatban, de úgy, hogy közben ne fröcsköljön iszapot a vesztes szemébe, hiszen az még kerülhet jobb helyzetbe is. Emellett alighanem arra is rájött, hogy az a legjobb külpolitika, ha szövetkezik az erősebb regionális játékosokkal.

Ha folytatódik a gazdasági válság az öreg földrészen és az USA még inkább kivonul a régióból, más kelet-európai államok fokozott érdeklődéssel figyelik majd a magyar kísérlet kimenetelét.

A nacionalizmus felerősödése termékeny talajul szolgálhat a magyar típusú külpolitika még képlékenyebb formái számára.

Magyarország nem építhet az állami tulajdonra – írja a világ vezető üzleti lapja, a Financial Times. Hozzáteszi, hogy a kormány harca a bankokkal várhatóan nem torkoll olyan véres végkimenetelbe, ahogy azt az eddigi fejlemények sugallták, de az eredmény ettől még nem lesz optimális az ország számára. A miniszterelnök a devizahitelek körüli vitát arra használta fel, hogy magyar kézbe vegyen vissza bizonyos banktulajdont, bár a végén az előzetes félelmekre rácáfolva, az ilyen kölcsönöket piaci árfolyamon váltják át és az MNB ad hozzá valutát, nehogy nyomás alá kerüljön a forint. De közben a hatalom már utat talált, hogy 50% fölé tornássza fel a magyar tulajdonhányadot a pénzügyi szektorban: az MKB megszerzése után – ismeretlen áron – előszerződést kötött a Budapest Bankra. Ám ez sem elég, mert Orbán nemrégiben 60%-ra emelte a célt, Seszták Miklós pedig már 70%-ról beszélt…

Sajnos, a jelek szerint Orbán Viktort jobban érdekli az öncélú gazdasági „szuverenitás”, mint hogy olyan modelleket találjon, amelyek a legjobb esélyt kínálják egy eleven, növekvő gazdaság kialakítására.  

A Reuters hírügynökség szerint újabb csapást mérhet a külföldi hálózatokra, így a Tescóra, az Auchanra és az Aldira, ha vasárnap nem nyithatnak ki a bevásárló-központok. Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy meg akarja védeni a keresztény pihenőnapot. Ám a terv csak az utolsó elem abban a reformsorozatban, amely a bírálók szerint a hazai versenytársakat favorizálja. A nacionalista kormányfő szerint utóbbiaknak a gazdaság ütőereként kell működniük – a külföldi befektetők rovására…

Nyomás alá került a magyar kormány, amely a szigorú drogteszt ötletét vetette be elterelő hadműveletként – írja a Neue Zürcher Zeitung. A javaslatot hatalmas bírálat fogadta, ám a vihar kapóra jön a hatalomnak. Orbán nemrégiben ejtette ugyan az internetadót, ám most újra a támadások kereszttüzébe sodródott. Az egyik ok a vasárnapi zárva tartás, amely még a vele rokonszenvezők körében is felkorbácsolja a kedélyeket. A másik a kábítószer-használat ellenőrzése, amire gunyoros reakciók érkeztek, ám alkotmányjogászok, kábítószer-szerszakértők és adatvédők igencsak felháborodottan nyilvánultak meg. A sajtóban azt taglalják, hogy az elképzeléssel a Fidesz saját törzsválasztóit célozta meg, egyben megpróbált rájátszani arra, hogy sokan félnek a drogfogyasztóktól.

A mai teles nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!