Ez év elejétől a környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztették minden központi fűtési célú, elektromos vezérlésű kazánra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy termékdíjat a modern, leginkább környezetbarát készülékek után kell fizetni. Ez energiahatékonysági és levegőtisztasági szempontból is aggályos, ellentmond a törvény szellemének és betűjének, hisz megdrágítja a takarékosabb, környezetkímélőbb berendezéseket, egyben vonzóbbá teszi a jellemzően fa- vagy széntüzelésű készülékeket, amelyek látványosan szennyezik a levegőt. Bár a környezetvédelmi termékdíj célja a hulladékkezelés és feldolgozás segítése is, de ezt nem szabad a többi környezetvédelmi cél, az energiatakarékosság és a levegőtisztaság kárára megvalósítani.

Hazánkban a gázfűtés dominál; a mintegy 2,5 millió gázkazán átlagos életkora 18 év, és ez folyamatosan emelkedik. Az elavult fűtőkészülékek az egyre növekvő fogyasztás mellett a levegőt is jobban szennyezik, mint a korszerű készülékek. Ezt tetézi a – nemrég még magas gázárak miatt – szilárd tüzelésre átállt háztartások okozta szállópor-kibocsátás növekedése, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet egy szemléletformáló, információs kampányában.

Még nehezebben indokolható az, hogy a környezetvédelmi termékdíj alól nem kapnak felmentést a környezetbaráttermék-védjegyes kazánok. A termékdíjat ugyanis – a tényleges fenntarthatósági szempontokat félre téve – kivétel nélkül minden elektromos vezérlésű, központi fűtés céljára szolgáló készülékre kivetették. A termékdíj és mértéke független attól, mekkora fogyasztás mellett milyen hatékonyak a készülékek, mennyire tartósak, mennyi bennük az újra feldolgozható alkatrész, milyen takarékosan bánnak a természeti erőforrásokkal. Ez az intézkedés eleve visszafogja a környezetbarát technológiák szélesebb körű elterjedését, így ellentétes a termékdíj eredeti céljával.
 
Tovább árnyalja a képet, hogy szeptember végétől – a hazánkban is közvetlenül érvényes EU-rendelet értelmében – már csak olyan gázfűtő készülékeket szabad árusítani, amelyek megfelelnek az eddiginél magasabb energetikai követelményeknek, azaz hatékonyan működnek. Ezek a készülékek eleve drágábbak régi társaiknál; az árra rakódik még a termékdíj, mely várhatóan 2–3%-kal tovább növeli az árat. A gyártók minden készüléket ellátnak energiacímkével, mely pontosan tájékoztat a készülékek hatékonyságáról.
 
„A Magyar Energiahatékonysági Intézet rossz iránynak tartja a termékdíj jelenlegi formában történő kivetését – mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója. – Nem önmagában a termékdíj a probléma, hanem átgondolatlan, az energiahatékonyságot és a levegőtisztaságot nem segítő alkalmazása. Azt javasoljuk, hogy a termékdíjat terjesszék ki minden fűtőkészülékekre, de mértékét tegyék függővé a környezetterhelés mértékétől és hatékonyságuktól. A gázkazánoknál a termékdíj mértéke a készülék energiahatékonysági besorolása szerint változzék, és az „A” energiaosztályúak, illetve környezetbaráttermék-védjegyesek mentesüljenek a termékdíj alól, a „B” osztályúaknál pedig a rendeletben kirótt termékdíjnak csak a negyedét kelljen megfizetni.”
 

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.