Nagyobb volt a füstje, mint a lángja; vajúdtak a hegyek, de csak egeret szültek – folytathatnánk a szép magyar szólásmondások sorát, hogy jellemezzük az „új magyar helyesírás” körüli helyzetet. Az előzetes lármás beharangozás miatt ugyanis túl nagy várakozás előzte meg a mai bemutatót, ám mint kiderült: nem számottevőek a 12. kiadásban fellelhető változások.
Akik ismerik a német helyesírási reform körüli botrányokat, a fontolva haladó magyar nyelvészeknek adnak igazat. A Magyar Tudományos Akadémia 1932 óta adja közre a magyar helyesírás új szabályait, tehát az előírások körülbelül 30 évenként változtatásra szorulnak. Legközelebb 2050 körül vehetjük tehát kézbe a 13. kiadást. Kérdés, vajon akkor miként módosulnak a legvitatottabb előírások.
Nem árt az óvatosság, mert például az egybe-, illetve különírással kapcsolatos eltérések néha igencsak meghökkentőek. A vajaskifli egy szó, ha kiflifajtaként emlegetjük, ám ha vajjal megkent harapnivalóról van szó, akkor vajas kifli. A sós kiflit viszont eddig szigorúan egybe kellett írni (sóskifli), mostantól ez tilos!
Előadásában Prószéky Gábor, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy bár a helyesírást illik jól ismerni, mégis olyan mesterséges normarendszerről van szó, amely korlátozza az egyént. Törekedjünk a benne foglalt ajánlások figyelembe vételére, ám nem dől össze a világ, ha például Batthyány nevét nem tudjuk helyesen elválasztani. (Egyébként így jó: Bat-thyá-ny)
Nemzeti önazonosságunk fundamentuma az anyanyelv, ezért is fontos a szép magyar beszéd mellett a helyes írásbeli kommunikáció. Mint a nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésre szakosodott Prószéky professzor hangsúlyozta, a sokat olvasó emberek önkéntelenül „ellesik” az ismétlődő normákat, nincs szükség a szabályok rendszerszerű átdolgozására. Meg lehet tanulni, hogy a gólyát ly-nak, a héját viszont pontos j-vel írjuk. Ahhoz viszont már bonyolult okfejtés szükséges, hogy az eddig egybeírt házinyulat miért kell a jövőben egybeírni, a fekete rigót két szóba, a sárgarigót azonban így, egybe. (Az utóbbi megoldáshoz állítólag az ornitológusok ragaszkodnak….)
Az INFOVILÁG munkatársának kérdésére Prószéky Gábor (a képen) elmondta: bár az új helyesírási szabályok hamarosan elérhetők lesznek digitális platformon, a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhetők, és a legmegbízhatóbb digitális forrás http://www.helyesiras.mta.hu is rendelkezésünkre áll, az alkalmazások alatt futó helyesírás-ellenőrző szoftverek még váratnak magukra. Ez a tengerentúli gigavállalatokkal való együttműködés alakulásától függ.
Keszler Borbála, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának korábbi elnöke újságírók előtt részletesen is kitért a legfontosabb változásokra. Elmondta, hogy nem lesz kötelező az elseje, elsején stb. szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni. Megengedőbbek a szabályok a hat szótagnál hosszabb többszörös szóösszetételek kötőjelezésével is.
S hogy mikortól kérhető számon az új helyesírás az oktatási intézményekben? Mint a mai bemutatón többen is hangsúlyozták: a változásokat csak fokozatosan szabad számon kérni. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017. tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.
Mintegy 8000 szóval gyarapodott a szabályzathoz tartozó szótár, amelynek kidolgozása három évet vett igénybe. Egyenként döntöttek minden szó sorsáról, vagyis arról, hogy maradjon-e, vagy sem. Régi adóssága volt a szótár összeállítóinak a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavak felvétele is.
A helyesírás hagyományos rendszerét érintő változások:
– a tulajdonnevek toldalékolása: a magyar tulajdonneveket immár nem szükséges egyszerűsíteni, tehát: Bernadett-tel, Ivett-tel, Mariann-nal; Bükk-kel.
– a „képzőszerű utótag” kategóriájába sorolt elemek (pl. -féle, -fajta, -szerű) szabályos utótagok, s az ilyeneket tartalmazó alakulatokat összetett szavakként értelmezi a szabályzat, tehát: észszerű, gipszszerű, viaszszerű.
Bizonyos esetekben megváltozott egyes szavak írásmódja. Néhány jellemző ok:
– a szó ejtésének megváltozása (például: árboc > árbóc, bedekker > bédekker, biennale > biennálé, bura > búra, immúnis > immunis, reverzíbilis > reverzibilis, rühvel > rühvel v. rühhel, samanizmus > sámánizmus, sarlatanizmus > sarlatánizmus, satanizmus > sátánizmus)
– az egybeírást a jelentésváltozás indokolja (például: nagyra törő > nagyratörő [’nagyravágyó’], tenyérbe mászó > tenyérbemászó [’pimasz, ellenszenves’])
– a szaknyelvben másként írják a szót (például: első fokú ítélet > elsőfokú ítélet, fekete doboz > feketedoboz [pl. repülőgépen], házinyúl > házi nyúl, paraolimpia > paralimpia, szabad vers > szabadvers, vegyes úszás > vegyesúszás [sportág])
– a szó írása ellentmond a (korábban már rögzített) szabályoknak (például: élethalálharc > élet-halál harc, napéjegyenlőség > nap-éj egyenlőség, örökkön-örökké > örökkön örökké, sete-suta > setesuta, szaltó mortále > salto mortale)
– a szabály megváltozása (például: május 1-jén > május 1-jén v. 1-én; 3:0-s győzelem > 3:0-s v. 3-0-s győzelem)
– idegen nyelvekből átvett szavak esetében olykor a magyaros vagy az idegen és a magyaros írásmód is elfogadható (például: metropolis > metropolisz, e-mail > e-mail v. ímél, pacemaker > pacemaker v. pészméker, spray > spray v. spré v. szpré).
