A Der Spiegel kommentárja óv attól, hogy Németország az uniós támogatás egy részének megvonása mellé álljon a kelet-európai tagállamok tekintetében, amiért azok nem akarnak menekülteket befogadni.

Egy tekintélyes londoni elemző szerint az Ákos-ügy csak tovább fokozza az aggodalmakat, mármint hogy a magyar kormány beleavatkozik a versenyszektor dolgaiba – írja a Bloomberg. William Jackson a Capital Economics-tól úgy látja, elriaszthatja a külföldi befektetőket, hogy az állami szervek központi utasításra kötelesek felmondani a Telekommal kötött mobil internetes szerződéseket, miután a cég beszüntette az énekes támogatását, annak szexista beütésű kijelentése miatt.

Ráadásul már előtte botrányt keltett Kövér László egyik hasonló nyilatkozata is. A döntés ráirányította a figyelmet, hogy a kormányban egyetlen nő sincs, ugyanakkor cégek sűrűn kifogásolják, hogy a hatalom célzott adókkal és felvásárlásokkal szól bele a piacgazdaságba. Orbán a liberális demokrácia bírálatával és a Merkel-féle nyitott kapuk politikájának elutasításával szintén elidegenített több uniós szövetségest.

Kovács Zoltán, kormányszóvivő ezzel szemben azt közölte, hogy az állami előfizetések törlése nem érinti a Telekommal aláírt stratégiai megállapodást, ideértve az internet országos kiterjesztését. A szóvivő szerint hihetetlen és ellentmond az alaptörvény betűjének és szellemének, hogy Ákost hátrány érje, amiért kimondta azt, amit gondolt. A jelentés megemlíti, hogy a művész nyíltan támogatja az Orbán-kabinetet.

A forint kevésbé van kiszolgáltatva az amerikai kamatemelésnek, mint egy évvel ezelőtt – nyilatkozta Varga Mihály a Reutersnek. A gazdasági tárca vezetője az angol hírügynökségnek reményét fejezte ki, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama szilárd marad a következő hetekben. A tudósítás megjegyzi, hogy az Orbán-kormány 2010 óta a különadókkal stabilizálta a pénzügyeket, jó a növekedés üteme, ám a különutas megoldások a gyakran kiszámíthatatlan politikával együtt aláásták a befektetők bizalmát, az államkötvények még mindig a bóvli kategóriában vannak. Varga szerint a felminősítés segítene átvészelni jövőre a vihart, ha a FED még feljebb viszi a kamatot. Ám szerinte nincs szoros kapcsolat az amerikai lépés és a hazai adósságpiac hozama között. Arra is kitért, hogy a magyar államadósság harmadát még mindig devizában jegyzik, ennek átváltásához jobb lenne a 308-310-es szint, amire ugyancsak lát esélyt.

A menekültválság és a terrorveszély alapvető kérdéseket vetett fel arról, hogy az európai államok mekkora szuverenitásról hajlandók lemondani a nagyobb egységért és biztonságért cserében – írja a The New York Times. Az Európai Bizottságnak igaza van, amikor azt javasolta, hogy erős felhatalmazással hozzanak létre közös határőrizetet, mert látnivaló, hogy itt összeurópai megoldásra van szükség. Schengen egyetlen közösséget teremtett, így logikus, hogy a tagok osszák meg a felelősséget az egész külső határért.

A vita hosszadalmas lesz, a nacionalista kormányok, mint a magyar és a lengyel, élesen ellenzik, hogy bármiféle hatalmat átengedjenek Brüsszelnek, a németek és a franciák viszont keményebb határellenőrzésre vágynak. A legnagyobb üközés az 1500 fős gyors reagálású erő körül várható, amelyet az érintett állam jóváhagyása nélkül is ki lehetne vezényelni. Itt ugyanis a szuverenitás kardinális kérdéséről van szó. Az is kulcsfontosságú, hogy eltömítsék a lyukacsos külső határt, ha fenn kívánják tartani a szabad belső utazást, továbbá valami rendet szeretnének a bevándorló áradatban. Az elmúlt év bőségesen bizonyította, hogy közös határvédelem nélkül gyorsan ellentétek alakulnak ki a tagországok között, és hogy az önző akciók alaptételeket és értékeket fenyegetnek. A bizottság indítványa komoly és sürgős figyelmet érdemel.

Állatok pusztulnak el tömegesen Magyarország déli határán a menekültek feltartóztatására emelt kerítés miatt, mintha az embereknek okozott szenvedés nem volna elegendő – figyelmeztet a New Scientist. Ráadásul az érintett fajok között vannak veszélyeztetettek is. Mostanáig a szarvasok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, miután beleakadtak a sebtében felhúzott szögesdrótba a horvát határ mentén, de ugyanez igaz a szlovénok által épített akadályra is.

A karlovaci egyetem egyik szakértője úgy látja, hogy az állatok akár napokig haldokolhatnak, míg valaki nem jön és megváltja őket a kínjaiktól. A károkat csak növeli, hogy állatokat egyszeriben csak elvágták megszokott élőhelyüktől. Nagy veszélyben van pl. a dinári hiúz, amelyből már csupán 60-70 él. A zágrábi egyetem egyik tanára levélben kívánja tájékoztatni a brüsszeli Bizottságot a kerítés okozta természeti károkról, hiszen a műszaki zár sérti az unió vonatkozó előírását az állatok szabad mozgásáról az egyes államok között. A szakemberek azt mondják, az egyetlen megoldás az lenne, ha lebontanák a szögesdrótot.

A német kancellár visszautasította, hogy a kelet-európai országok szuverenitásuk csorbításának tartják a kvótáról hozott döntést – tudósít a Süddeutsche Zeitung. Merkel arra hivatkozik, hogy az unióban a legtöbb határozat többségi alapon születik meg, igen ritka, amikor teljes az összhang. De ettől a magyar és a szlovák kormány az Európai Bírósághoz akar fordulni. A német vezető azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy mindenkire nézve kötelező módon osszanak el 160 ezer, többségében szír menekültet.

A Der Spiegel kommentárja óv attól, hogy Németország az uniós támogatás egy részének megvonása mellé álljon a kelet-európai tagállamok tekintetében, amiért azok nem akarnak menekülteket befogadni. Az érintett kormányok sokféle ok miatt zárkóznak be: félnek az iszlámosodástól, a terrortól, mások attól tartanak, hogy megerősödik náluk a szélsőjobb és gondosan előre elfoglalják a pozícióikat. A hang időnként durva és többé-kevésbé nyíltan Merkel ellen irányul. Sokan gondolják úgy, hogy pénzzel móresre lehet tanítani a renitens, szolidaritásra nem hajlandó, ráadásul hálátlan keleti tagokat. Valójában azonban a követelés a vitán és az újabb vádaskodásokon kívül nem vezet semmire. Csak véglegesen megmérgezné a légkört.

A pénz ügyében megszűnik a barátság. És még jobban szétzilálódna az unió, de éppen azt kell meggátolni. Az EU-t nem azért hozták létre, hogy másokat megbüntessen, és arra kell törekednie, hogy összhangba hozza az eltérő érdekeket.

Merkel idáig követte Kohlt, aki tudta, hogy a nagy és erős tagállamoknak nem szabad megalázniuk a kicsi és gyenge partnereket. Ehhez időnként el kell viselni az éles hangot is. Ha Németország azok mellé állna, akik elfordítanák a pénzcsapot, akkor csak azok kezére játszanék, akikből már amúgy is van elég: az unióellenes lázítókból. Ők pedig annak minősítenék a nyomásgyakorlást, ami az ténylegesen, vagyis német pénzügyi diktátumnak.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!